Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a Csányi Sándor neve fémjelezte OTP Bank befolyása alá került a Magyar Posta, miután az állami cég igazgatósági tagjai két hete lemondtak tisztségükről. Az új vezér, Illés Zoltán korábban az OTP oroszországi leánybankjánál dolgozott 2014-ig, ezután azonban semmit nem tudni a szakmai életútjáról. Piaci információk szerint az orosz OTP gyenge teljesítménye miatt nem voltak elégedettek a munkájával. Szintén OTP-alkalmazott volt Kálmán László, a posta új igazgatósági tagja. Az utóbbi éveket azonban az Erste Banknál töltötte. A hazai bankszektorban dolgozó szakemberek karrierjük során egy kis túlzással szinte biztosan megfordulnak Magyarország legnagyobb pénzintézeténél, vagyis minimum kérdéses a posta új vezetőit direktben Csányi Sándorhoz köthető személyekként aposztrofálni.
Az viszont kétségtelen, hogy ismét bankvezérek irányíthatják a postát annak ellenére, hogy már több próbálkozás ellenére sem sikerült a logisztikai cégnek tekinthető vállalatot pénzügyi szolgáltatóvá alakítani. Az érkező hat új vezető közül ugyanis hárman a bankszektorból jönnek, miközben a távozók többsége is pénzügyi szakember volt. (A már felsorolt két bankáron túl Osztrogonácz Gáborról van szó, aki 2008 és 2011 között az MKB Bank területi igazgatója, majd 2012 januárjától a Szigetvári Takarék ügyvezető igazgatója volt, utána választották meg a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete – SZHISZ – igazgatósági tagjának.)
A hat távozó, köztük Szarka Zsolt vezérigazgató, Szauer Tamás általános vezérigazgató-helyettes és Békési Ákos gazdasági vezérigazgató-helyettes szinte egytől egyig a korábban a Fidesszel jó viszonyt ápoló Spéder Zoltán nagyvállalkozóhoz köthető személynek számít. Nem tudni, hogy a Spéder ellen feltűnő hadjáratot folytató kormány hogyan érte el, hogy a vezetők önként távozzanak a posta éléről. Ha ugyanis nem állnak fel önszántukból, aligha lehetett volna kitenni állásából az állami cég vezetőinek egy részét. (A privatizált Takarékbank ugyanis egy százforintos részvénynek köszönhetően szerzett arra jogot, hogy három tagot delegáljon a posta igazgatóságába.)
Pedig létfontosságú volt a kormány szempontjából, hogy a Magyar Posta Zrt. igazgatóságában többségben legyenek az állam delegáltjai, hiszen különben a posta többi érdekeltségeinél sem lehetett volna megkezdeni a személycseréket. Ilyen például a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt., az EPDB Nyomtatási Központ Zrt., a Posta Kézbesítő Kft., a Posta Paletta Zrt., a Postaautó Duna Gépjármű-kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., a Postaflotta Kft., a Magyar Posta Kártyaközpont Zrt., Posta InIT Informatikai Zrt. és a Díjbeszedő Holding Zrt., ahol Spéder Zoltánhoz közel álló vezetők vannak pozícióban.
A Díjbeszedő Informatikai Kft.-nél és a Magyar Posta Befektetési Zrt.-nél még az előzőekben megjelölt igazgatósági többség megszerzése sem elegendő az irányítás visszaszerzéséhez, hiszen e társaságokban az FHB Jelzálogbank Nyrt.-vel együtt tud csak személycseréket végrehajtani az állam. Sőt az államot képviselő kormány az irányító befolyását csak államosítással, a korábbi részesedése visszavásárlásával lehet képes megszerezni több társaság esetében is.
A lehetetlen helyzetet talán jól szemlélteti, hogy Szarka Zsoltot hiába mentette fel Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatára a Magyar Posta közgyűlése, Szarka ezek után is az állami résztulajdonban lévő Díjbeszedő Holding Zrt., az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. és a Takarékbank Zrt. igazgatósági, míg a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. és a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja maradt. De hasonló a helyzet Szauer Tamással, a posta két hete lemondott vezérigazgató-helyettesével is, hiszen továbbra igazgatósági tag az állami résztulajdonban lévő FHB Kereskedelmi Bank Zrt. és az MPT Security Zrt.-nél, míg a Díjbeszedő Faktorház Zrt., a Magyar Posta Biztosító Zrt. és a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja maradt.
