Pedig létfontosságú volt a kormány szempontjából, hogy a Magyar Posta Zrt. igazgatóságában többségben legyenek az állam delegáltjai, hiszen különben a posta többi érdekeltségeinél sem lehetett volna megkezdeni a személycseréket. Ilyen például a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt., az EPDB Nyomtatási Központ Zrt., a Posta Kézbesítő Kft., a Posta Paletta Zrt., a Postaautó Duna Gépjármű-kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., a Postaflotta Kft., a Magyar Posta Kártyaközpont Zrt., Posta InIT Informatikai Zrt. és a Díjbeszedő Holding Zrt., ahol Spéder Zoltánhoz közel álló vezetők vannak pozícióban.
A Díjbeszedő Informatikai Kft.-nél és a Magyar Posta Befektetési Zrt.-nél még az előzőekben megjelölt igazgatósági többség megszerzése sem elegendő az irányítás visszaszerzéséhez, hiszen e társaságokban az FHB Jelzálogbank Nyrt.-vel együtt tud csak személycseréket végrehajtani az állam. Sőt az államot képviselő kormány az irányító befolyását csak államosítással, a korábbi részesedése visszavásárlásával lehet képes megszerezni több társaság esetében is.
A lehetetlen helyzetet talán jól szemlélteti, hogy Szarka Zsoltot hiába mentette fel Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatára a Magyar Posta közgyűlése, Szarka ezek után is az állami résztulajdonban lévő Díjbeszedő Holding Zrt., az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. és a Takarékbank Zrt. igazgatósági, míg a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. és a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja maradt. De hasonló a helyzet Szauer Tamással, a posta két hete lemondott vezérigazgató-helyettesével is, hiszen továbbra igazgatósági tag az állami résztulajdonban lévő FHB Kereskedelmi Bank Zrt. és az MPT Security Zrt.-nél, míg a Díjbeszedő Faktorház Zrt., a Magyar Posta Biztosító Zrt. és a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja maradt.
