A tanulmány arra is rámutat, hogy az utóbbi években ugyan fejlődött a pénzügyi tudatosság és tervezés hazánkban, hiszen az elmúlt négy év során egyre többen tervezik meg nyugdíjaséveiket, ez azonban nem elegendő. Komoly gond, hogy éppen azoknál a rétegeknél hiányzik ez a tudatosság, amelyeknél a legfontosabb lenne a takarékoskodás. Így a részmunkaidőben dolgozók, az alacsonyabb jövedelműek és a kevésbé iskolázottak készülnek fel legkevésbé öregkorukra.
Segítene a helyzeten, ha elterjednének a vállalati nyugdíjprogramok, amelyekben a dolgozó kérésére a munkáltató automatikusan levonja az alkalmazott fizetésének bizonyos hányadát, s azt megtakarításként kezelik. A felmérés azt mutatja, hatszázaléknyi levonással tízből hat ember egyetértene, de a megkérdezettek ötvennégy százaléka akár bérének tizedét is odaadná a nyugodt öregkor fejében.
A tanulmányban megfogalmazottakból levonható a következtetés, hogy ha lassan is, de egyre inkább tudatosul hazánkban, egyre nagyobb szükség van az öngondoskodásra. A Magyar Nemzeti Bank közelmúltban megjelent tanulmánya szerint egyelőre nem kell attól tartani, hogy összedől a nyugdíjkassza, legalább két évtizedig még képes lesz fizetni a nyugellátást. Ebben nagy szerepe van annak, hogy emelni kezdték az öregségi nyugdíj korhatárát, s 2022-re jutunk odáig, hogy az 1957-ben és azután születettek már 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Farkas András, a Nyugdíjguru.hu alapítója pedig a Világgazdaságban arról beszél, hogy miután a születések alacsony száma miatt egyre kisebb lesz a gazdaságilag aktív népesség, akár arra is sor kerülhet, hogy más országokhoz hasonlóan tovább emelik majd a nyugdíjkorhatárt. Az unió vezetőinek asztalán állítólag már ott fekszik az a tanulmány, amely szerint néhány évtizeden belül elkerülhetetlenül 70-72 éves korukig kell majd dolgozniuk az embereknek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!