A fiatalok jobban tisztában vannak azzal, mi vár rájuk nyugdíjaskorukban, és tudatosan készülnek is a nyugalom éveire – olvasható az Aegon Biztosító tanulmányában. A kutatás rámutat, hogy a legifjabb dolgozó nemzedék úgy számol: öregkori jövedelmének negyven százalékáról önmaguknak kell gondoskodniuk, az állami nyugellátástól csak a havi kiadások hatvan százalékára számíthatnak.
A nyugdíjra való fölkészültség tekintetében kutatásban részt vevő 15 ország közül hazánk a 13. helyen áll, ami azt mutatja, bőven van még teendő ezen a területen. Jól jelzi honfitársaink hozzáállását, hogy a magyarok érzik legkevésbé felelősnek magukat a nyugdíjaskori jövedelem megteremtéséért. Különösen a már idősebb korosztály számol azzal, hogy majd az állami nyugdíj megoldja öregkori gondjaikat. Tízből nyolc megkérdezett gondolja úgy, hogy a költségvetés feladata gondoskodni a nyugdíjasokról, s csak 37 százalék vélekedik úgy, hogy magának is tennie kell érte. A felmérés számai azt mutatják, az államtól várják a nyugellátás 55 százalékát, 29 százalékot pedig befektetésekből, megtakarításokból kell fedezni. A harminc alattiak ennél nagyobb, negyvenszázalékos öngondoskodást tartanak elengedhetetlennek.
A megkérdezettek úgy számolnak, hogy 31 éven keresztül fizetésük 16 százalékát kell félrerakni öregkorukra, mégis csak negyedük takarékoskodik rendszeresen. Ezzel szemben a világban átlagosan a lakosság 38 százaléka tesz félre a nyugdíjasévekre. Az különösen kedvezőtlen, hogy amíg a legtöbb országban 2012 után nőtt a takarékoskodók aránya, nálunk csökkenés tapasztalható. Ennek okát részben a pénzügyi ismeretek hiányával magyarázza a tanulmány.
Mások viszont úgy vélik, jelentősen aláásta a pénzügyi befektetésekkel szembeni bizalmat hazánkban, hogy az elmúlt két évben egymás után buktak meg a brókercégek, százmilliárdokat lopva ki az emberek zsebéből. Ugyancsak csökkentették a megtakarítási képességet a devizahitelek elfutó törlesztőrészletei, amelyek családok százezreit tették tönkre, akiknek sok esetben nemhogy megtakarításra nem futotta, de még lakásukat is elvesztették. Az is tény, hogy a rendszerváltás óta olyan alacsonyak a hazai bérek, hogy abból igen nehéz félretenni, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy rászoktattak bennünket az egyre nagyobb fogyasztásra.
A tanulmány arra is rámutat, hogy az utóbbi években ugyan fejlődött a pénzügyi tudatosság és tervezés hazánkban, hiszen az elmúlt négy év során egyre többen tervezik meg nyugdíjaséveiket, ez azonban nem elegendő. Komoly gond, hogy éppen azoknál a rétegeknél hiányzik ez a tudatosság, amelyeknél a legfontosabb lenne a takarékoskodás. Így a részmunkaidőben dolgozók, az alacsonyabb jövedelműek és a kevésbé iskolázottak készülnek fel legkevésbé öregkorukra.
Segítene a helyzeten, ha elterjednének a vállalati nyugdíjprogramok, amelyekben a dolgozó kérésére a munkáltató automatikusan levonja az alkalmazott fizetésének bizonyos hányadát, s azt megtakarításként kezelik. A felmérés azt mutatja, hatszázaléknyi levonással tízből hat ember egyetértene, de a megkérdezettek ötvennégy százaléka akár bérének tizedét is odaadná a nyugodt öregkor fejében.
A tanulmányban megfogalmazottakból levonható a következtetés, hogy ha lassan is, de egyre inkább tudatosul hazánkban, egyre nagyobb szükség van az öngondoskodásra. A Magyar Nemzeti Bank közelmúltban megjelent tanulmánya szerint egyelőre nem kell attól tartani, hogy összedől a nyugdíjkassza, legalább két évtizedig még képes lesz fizetni a nyugellátást. Ebben nagy szerepe van annak, hogy emelni kezdték az öregségi nyugdíj korhatárát, s 2022-re jutunk odáig, hogy az 1957-ben és azután születettek már 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Farkas András, a Nyugdíjguru.hu alapítója pedig a Világgazdaságban arról beszél, hogy miután a születések alacsony száma miatt egyre kisebb lesz a gazdaságilag aktív népesség, akár arra is sor kerülhet, hogy más országokhoz hasonlóan tovább emelik majd a nyugdíjkorhatárt. Az unió vezetőinek asztalán állítólag már ott fekszik az a tanulmány, amely szerint néhány évtizeden belül elkerülhetetlenül 70-72 éves korukig kell majd dolgozniuk az embereknek.
