Újraindult a lakosság eladósodása

A lakáshitelek és a fogyasztási kölcsönök iránti igény is csúcsokat döntöget.

Hajdú Péter
2016. 08. 02. 16:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az első fél évben mintegy 65-70 százalékkal több érdeklődő és igénylő kereste a lakáshiteleket, de a kölcsönt fölvevők száma is ugyanennyivel emelkedett a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva – nyilatkozta lapunknak a BankRáció.hu vezető elemzője. Gergely Péter felhívta a figyelmet arra, egyik oldalról sok a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) iránt érdeklődő, közülük azonban sokan nem felelnek meg a támogatás feltételeinek. A másik oldalról viszont számos ügyfél, nagyon tudatosan, fix kamatozású hitelt keres.

A jegybanki statisztika is hasonló méretű bővülést mutat. A Világgazdaság arról ír, hogy az év első felében a lakosság 5,3 milliárd forinttal több hitelt vett föl, mint amennyit törlesztett. Így június végére a háztartások tartozása elérte az 5768 milliárd forintot. A lakásvásárlásra vagy -építésre fölvett kölcsönök összege az év első hat hónapjában 230 milliárd forintra rúgott, ami 56 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Az érdeklődés folyamatosan emelkedő tendenciát mutat: havi átlagban 40 milliárd forinttal adósodtak el a háztartások, júniusban viszont már 48,4 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek föl. Ennél többet utoljára csak 2012 januárjában – a kedvezményes végtörlesztéskor – igényeltek a családok.

A jövedelmi helyzet javulása mellett a kölcsönök népszerűségének növekedéséhez az is hozzájárult, hogy tovább csökkentek a hitelkamatok. Júniusban az átlagos lakáshitel kamata már az öt százalékot sem érte el, az egy évnél rövidebb kamatperiódusra fölvett kölcsönök után fizetendő kamat pedig négy százalék alatt maradt. Ugyanakkor jóval megfontoltabbak lettek a hitelfelvevők, mint a válság előtt voltak. Erre utal, hogy a szerződőknek több mint a fele fix kamatozású hitelt vett föl, hiába voltak olcsóbbak a 3–6 havonta változó kamatozású hitelek. – Kicsit csalóka azonban ez a statisztika, hiszen a lakás-takarékpénztárak által nagy számban nyújtott fix kamatozású kölcsönök viszik fölfelé az átlagot – elemezte lapunknak a helyzetet Gergely Péter. – Ez a jelenség már három évvel ezelőtt is megfigyelhető volt, amikor még közel sem voltak ennyire a figyelem középpontjában a fix kamatozású kölcsönök. Vagyis jóval tudatosabbak az emberek a hitelfelvételkor, de még távolról sem annyira, mint azt a statisztika alapján gondolhatnánk.

A fogyasztási hitelek népszerűsége is nőtt. Január–június között 150 milliárd forint összegben vettek föl személyi és áruhiteleket az emberek, ami szintén 56 százalékos növekedést jelent. A csúcsot a hatodik hónap jelentette, amikor harmincmilliárd forinttal nőtt a folyósított hitelek összege. Ezt magyarázza, hogy már messze van az idő, amikor 25-30 százalék körül alakultak a fogyasztási hitelek kamatai. Manapság az átlagkamat 13,3 százalék, a változó kamatozású kölcsönök esetében azonban ennél is alacsonyabb, mindössze 11,5 százalék.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.