Bíróság dönt Paksról?

Jávor Benedek szerint törvénysértő a bővítés szabályozása.

Illés József
2016. 09. 23. 4:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hazugságra épül az Európai Bizottság és a magyar kormány között a paksi atomerőmű bővítése ügyében körvonalazódó megállapodás. Ezért amennyiben a jelenlegi formájában fogadják el, panasszal fogok élni az Európai Bizottságnál, és kötelezettségszegési eljárást kezdeményezek az uniós jogot sértő magyar szabályozás miatt. Szükség esetén pedig kész vagyok az ügyet az Európai Bíróságra vinni, hogy kikényszerítsem az európai szabályok betartását – nyilatkozta lapunknak a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője.

Jávor Benedek elmondta: a bizottság levélben értesítette a Paks II beruházás ügyében készülő megállapodásról, amely számára elfogadhatatlan elemeket tartalmaz. Az Európai Unió ugyanis kész lenne elfogadni azt a magyar érvet, hogy a kormány azért bízta versenyeztetés nélkül a mintegy négyezermilliárd forint értékű atomerőmű-építést az orosz állami atomipari vállalatra, a Roszatomra, mert megítélése szerint a magyar előírásoknak csak és kizárólag a Roszatom szállította VVER 1200-as típusú blokkok feleltek meg. Ez az állítás azonban nem állja meg a helyét, mert korábban a magyar kormányzat is a lehetséges beszállítók versenyeztetését tervezte, és fél tucat potenciális partnert emlegetett. Eközben éppen az orosz technológia hibáit emelte ki.

– Most pedig azon fáradozik a kormányzat, hogy a Roszatomra szabja át a magyar szabványrendszert és a jogi környezetet, ami tűrhetetlen, miután az uniós versenyjog semmibevételét jelenti – jegyezte meg a képviselő.

Jávor Benedek szerint emiatt a megállapodás valótlan információkon alapul, és illúzióvá teszi a kormány által beharangozott 40 százalékos magyar beszállítói arány elérését. A magyar érvet elfogadó bizottság a megállapodásban ugyanis várhatóan előírja, hogy a beruházás további szakaszaiban nem lehet elmulasztani a tendereztetést.

Vagyis a hazai vállalkozásoknak a nemzetközi versenytársaikkal kell majd összemérni a képességeiket. Nyílt nemzetközi közbeszerzésekben pedig a beruházó aligha kedvezhet a magyar pályázóknak, mivel a legjobb ajánlatot tevőt kell győztesnek kihirdetni, függetlenül attól, hogy az adott cég melyik uniós tagállamból érkezett. Ennek pedig az lehet a végeredménye, hogy az unió álláspontja szerint nagyarányú állami támogatást élvező Paks II. beruházásba beleölt több ezer milliárd forint nem a magyar gazdaságot fogja élénkíteni, hanem elsősorban Oroszországét, illetve azon tagállamokét, ahonnan a tendereken nyertes cégek érkezni fognak.

– Magyarországnak csak a számla marad, amelynek a kifizetését generációk fogják évtizedeken át nyögni – vélekedett az ellenzéki politikus.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.