Bár a források rendelkezésre állnak, és Magyarországnak 2015. augusztus 10. óta elfogadott vidékfejlesztési programja is van, ebben az évben nem jutnak uniós fejlesztési pénzekhez a magyar gazdák. A termelők annak ellenére sem tudnak a forrásokhoz hozzáférni, hogy az idei költségvetési törvény több mint 200 milliárd forint kifizetési előirányzatot tartalmaz – vélekedett Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Máhr András, a MOSZ főtitkárhelyettese ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta, a pénzt azért nem fizetik ki, mert az ökológiai gazdálkodás és az agrár-környezetgazdálkodás témakörön kívül nem bírálták el a pályázatokat. Ez komoly problémát okoz, mert a termelők tevékenységéhez, beruházásaihoz elengedhetetlenek a vidékfejlesztési pénzek. Az új vidékfejlesztési program támogatásai ráadásul idén január 1-jétől elvileg kifizethetők lennének, de támogatási szerződés vagy okirat nélkül erre a kormánynak nincs lehetősége.
Megállapodás Kínával
Élelmiszer-biztonsági egyetértési nyilatkozatot, valamint a magyar agrártárca kezdeményezésére tejtermékek és élő ló exportjára vonatkozó eljárásrendet írt alá Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Csang Csin-zsung (Zhang Qinrong), a Kínai Minőség-ellenőrzési és Karanténhivatal (AQSIQ) miniszterhelyettese csütörtökön Budapesten – közölte a Földművelésügyi Minisztérium. A szaktárca közleménye szerint ennek nyomán megkezdődhet a magyar tejipari létesítmények akkreditációja, így megindulhat Kínába a tej exportja is. (MTI)
Máhr András elmondása szerint eddig a tervezett pályázatoknak alig több mint nagyjából a felét írták ki – 150-nél is többször módosítva a szövegüket. Ezek az összes forrás körülbelül háromnegyedét fedik le.
Számos kiírás ugyanakkor még meg sem jelent, nem beszélve arról, hogy a szaktanácsadási támogatásnak és a tanácsadók képzésének az első felhívások között kellett volna napvilágot látnia – ehhez képest 2017-ig valószínűleg el sem indul a támogatott szaktanácsadási rendszer.
A pályázatuk elbírálását 7-8 hónapja váró gazdák Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese szerint az erre az évre tervezett beruházásokat jobb esetben jövőre halasztják. Vélhetően az őszre tervezett ültetvénytelepítésekből pedig nem fog megvalósulni szinte semmi. A beadott pályázatok többségénél még a helyszíni szemlék, hiánypótlások, adategyeztetések sem kezdődtek el, nemhogy rangsort állítottak vagy döntöttek volna. Ahol már van rangsor (a trágyatárolók építését segítő pályázat esetében már több hónapja), ott sem sikerült döntést hozni és eredményt hirdetni. – A források diszkriminatív elosztása miatt pedig éppen az elsőbbséget élvező ágazatok – állattenyésztés, kertészet – szereplői kerülnek hátrányos helyzetbe – hívta fel a figyelmet a főtitkárhelyettes.
A MOSZ szerint fentiek miatt a Vidékfejlesztési program helyzete és a diszkriminatív kiírások következményeinek áttekintetése mellett arra kell koncentrálni, a kialakult helyzetben hogyan lehet továbblépni. Mindenekelőtt fel kell gyorsítani a pályázatok feldolgozását, és minél előbbi döntésekre van szükség a várva várt kifizetések elindulásához. Emellett a forrásokat az igényekhez kell igazítani a Vidékfejlesztési program módosításával. Az állattenyésztés fejlesztésére például 70 milliárd forint jut – a 2007–2013-as 280 milliárddal szemben –, miközben az idén beérkezett igények meghaladják a 200 milliárd forintot. Meg kell változtatni a diszkriminatív feltételeket is, a rendszert összhangba kell hozni a magyar mezőgazdaság szerkezetével, adottságaival és szükségleteivel – szorgalmazza a főként nagyobb gazdaságokat tömörítő szervezet.
Fentiek mellett az MOSZ szeretné elérni azt is: történjék a jelenleginél bővebb körű érdekegyeztetés, továbbá, hogy a pályázatok kidolgozásában ne csak egy szűk, „láthatatlan” kör vehessen részt. Máhr András felhívta a figyelmet a hivatalok közötti koordinációs problémákra is, melyeket fel kell oldani, a túl sok résztvevő között ugyanis nehezen haladnak az ügyek.
