Kiábrándítónak nevezte Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programfelelőse az európai parlamenti képviselők szerdai döntését az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodásról (CETA). Az európai honatyák ugyanis nem sokkal dél után 408 igen szavazattal, 254 ellenében, 33 tartózkodás mellett elfogadták azt az egyezményt, amelyet sokan csak az Egyesült Államok és az EU között tervezett és sokat bírált transzatlanti partnerség, a TTIP „kisöccsének” tartanak. – A CETA ratifikálásával az Európai Parlament még több hatalommal ruházza fel a nagyvállalatokat, az emberek és a környezet védelmének szükségességével szemben. A testület egyébként az európai polgárok millióinak követelésével is szembemegy, és csak tovább erodálja az uniós intézményekbe vetett hitet – tette hozzá a szakértő, emlékeztetve arra, hogy a CETA ellenzői egy európai polgári kezdeményezés keretében 3,5 millió aláírást gyűjtöttek össze az EP jóváhagyása ellen.
Mint emlékezetes, a CETA-t, hétéves egyeztetést követően, tavaly októberben írták alá az Európai Unió (EU) képviselői és a kanadai miniszterelnök, a belgiumi Vallónia tartomány hetekig tartó vonakodása után. Az egyezmény keretében a több mint 500 millió fős unió és a mindössze 36 milliós Kanada bontja le az egymás közti kereskedelem előtt álló vám- és nem vámjellegű akadályokat. A támogatók szerint mindez elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az EU-ban és Kanadában egyaránt. Átfogó gazdasági elemzés azonban alig született a témában, a kölcsönös gazdasági előnyök pedig még a legoptimistább verziók szerint is kétségesek. Ami miatt azonban igazán jelentős össztűz zúdult az utóbbi időben a CETA-ra, az a szabályozók lebontásával kapcsolatos. Itt elsősorban a környezetvédelmi, az egészségügyi, a fogyasztóvédelmi és az élelmiszer-biztonsági korlátokra kell gondolni, amelyek az emberek és a természet érdekében szabnak gátat egyes nagyvállalatok önös érdekeinek. Az ellenzők szerint az egyezmény általános deregulációt von majd maga után, és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.
– Nincs még azonban lefutva a meccs, az egyezmény teljes hatályba lépéséhez az Európai Parlament hozzájárulásán kívül szükség van a 38 regionális és nemzeti parlament jóváhagyására is, ami egyáltalán nem vehető biztosra – szögezte le Fidrich Róbert. Az EP-döntést követően tehát az egyezmény egyes részei (kivéve például a sokat vitatott befektetési bíróságok rendszerét) csak ideiglenesen lépnek hatályba, egyes feltételezések szerint március, mások szerint április elejétől. – Úgy gondoljuk, hogy mostantól – többek között – a magyar parlamenten van a sor, hogy megállítsa az egyezmény ratifikálási folyamatát, és ezzel elejét vegye az esetlegesen bekövetkező károknak – tette hozzá a szakember. Az is késleltetheti a ratifikációs folyamatot, hogy Belgium megígérte: az Európai Bíróságtól kér majd értelmezést a befektetési bíróságok rendszere, és az európai jog összhangjáról. Vagyis amíg a folyamat teljesen le nem zárul, addig a CETA-történetnek sincs vége, és már egyetlen tagállami vétó is útját állhatja az egyezmény teljes körű hatályba lépésének.
A Fidesz EP-képviselője, Szájer József a szavazást követően közleményt adott ki. Mint írta, a magyar néppárti képviselők Szijjártó Péter kérésére az európai néppárti frakció szavazólistájával egyezően támogatták a javaslatot. Az előkészítő folyamat során két kérdést tartottak különösen fontosnak: a GMO-szabályozást és a vitarendezés ügyét. Álláspontja szerint a beadott módosító indítványaiknak köszönhetően pozitív irányú elmozdulás történt ezeken a területeken. A változtatások hosszas mérlegelés után elfogadhatóvá tették számukra a kompromisszumos szöveget.
Szájer József is hangsúlyozta, hogy a végső döntés a nemzeti parlamentek kezében lesz.
