– Nincs még azonban lefutva a meccs, az egyezmény teljes hatályba lépéséhez az Európai Parlament hozzájárulásán kívül szükség van a 38 regionális és nemzeti parlament jóváhagyására is, ami egyáltalán nem vehető biztosra – szögezte le Fidrich Róbert. Az EP-döntést követően tehát az egyezmény egyes részei (kivéve például a sokat vitatott befektetési bíróságok rendszerét) csak ideiglenesen lépnek hatályba, egyes feltételezések szerint március, mások szerint április elejétől. – Úgy gondoljuk, hogy mostantól – többek között – a magyar parlamenten van a sor, hogy megállítsa az egyezmény ratifikálási folyamatát, és ezzel elejét vegye az esetlegesen bekövetkező károknak – tette hozzá a szakember. Az is késleltetheti a ratifikációs folyamatot, hogy Belgium megígérte: az Európai Bíróságtól kér majd értelmezést a befektetési bíróságok rendszere, és az európai jog összhangjáról. Vagyis amíg a folyamat teljesen le nem zárul, addig a CETA-történetnek sincs vége, és már egyetlen tagállami vétó is útját állhatja az egyezmény teljes körű hatályba lépésének.
A Fidesz EP-képviselője, Szájer József a szavazást követően közleményt adott ki. Mint írta, a magyar néppárti képviselők Szijjártó Péter kérésére az európai néppárti frakció szavazólistájával egyezően támogatták a javaslatot. Az előkészítő folyamat során két kérdést tartottak különösen fontosnak: a GMO-szabályozást és a vitarendezés ügyét. Álláspontja szerint a beadott módosító indítványaiknak köszönhetően pozitív irányú elmozdulás történt ezeken a területeken. A változtatások hosszas mérlegelés után elfogadhatóvá tették számukra a kompromisszumos szöveget.
Szájer József is hangsúlyozta, hogy a végső döntés a nemzeti parlamentek kezében lesz.
