Egyre nagyobb nyomás nehezedik a bukaresti kormány illetékeseire a munkáltatók részéről, hogy nyissák meg az ország munkaerőpiacát a külföldi munkavállalók előtt. Miközben az ország aktív munkaerejének harminc százaléka külföldön dolgozik, az egyre akutabb belföldi munkaerőhiány immár egész ágazatokat befolyásol hátrányosan.
A romániai munkaerőpiacot sújtó jelenség tarthatatlanságára legutóbb a független autószervizeket tömörítő egyesület hívta fel a figyelmet, bejelentve: kínai munkásokat akarnak alkalmazni a romániai gépkocsijavító műhelyekben és az autómosókban. Ennek érdekében együttműködési megállapodástervezettel keresték meg az ázsiai ország bukaresti nagykövetségét, egy kísérleti program keretében első lépésben nyolcvan kínai munkavállaló toborzásához kérve segítséget.
A romániai munkaadók az autómosókban
nettó 250–300 eurót (forintra átszámítva 78–94 ezret), a szervizekben pedig 500–800 eurót (150–350 ezer forintnak megfelelő összeget) kínálnak
a potenciális keleti vendégmunkásoknak, emellett a szállással és az étkezéssel járó költségeket is magukra vállalják. Miközben a romániai gépkocsipark lendületesen növekszik (a járművek száma meghaladja a 7,5 milliót), az iparág évek óta munkaerőhiánnyal küszködik, ennek oka pedig elsősorban az, hogy a potenciális munkaerő a jobb kereseti lehetőséget nyújtó Nyugat-Európában vállal munkát. A szervizek ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy például a tapasztalt autószerelők többsége 1000–1400 eurónál alacsonyabb bérért már nem hajlandó elszegődni, ennyit azonban nem tudnak fizetni.
A munkaerőínségre panaszkodik a legnagyobb román futárszolgálat, a FAN Courier is, amely a felpörgött decemberi forgalom közepette kénytelen volt Bukarestből áthelyezni félszáz dolgozót kolozsvári telephelyére, hogy eleget tegyen a megrendeléseknek. Felix Patrascanu, a közel hatezer alkalmazottat foglalkoztató,
idén 131 millió eurós üzleti forgalmat lebonyolító gyorsposta társtulajdonosa moldovai, szerb és ukrán vendégmunkásokkal kívánja pótolni a hiányt.
– El lehet felejteni, hogy Románia az olcsó munkaerő hazája. Egyre nehezebben találunk szakképzett munkásokat, de még a gépkocsivezetők terén is óriási a deficit, mivel honfitársaink többsége Nagy-Britanniában és Franciaországban vállalt munkát – jelentette ki az üzletember. Szerinte részben megoldást jelentene az is, ha a román állam nagyobb hangsúlyt fektetne a duális képzés megteremtésére, amelynek során az elméleti oktatással párhuzamosan vállalatoknál, cégeknél zajlik a gyakorlati képzés.
Az ázsiai dolgozó egyébként már régóta „kapós” a romániai munkaerő-piacon, ahol jelenleg ötszázalékos az állástalanok aránya.
Ingatlanfejlesztők már korábban alkalmaztak vietnámi építőipari munkásokat, a tulceai Vard hajóépítő üzem pedig ugyancsak Ázsiából importált hegesztőket és lakatosokat. Lia Olguta Vasilescu munkaügyi miniszter nemrég a témában rendezett fórumon arról beszélt: a munkáltatók, sőt a polgármesterek hosszú ideje kérik a kormánytól, tegye lehetővé a külföldi munkavállalók beáramlását. A tárcavezetőnek arról is tudomása van, hogy
egy nagyvállalat háromezer Srí Lanka-i dolgozót alkalmazna az ország nyugati felében.
A balliberális kormány illetékese viszont leszögezte, nem látja értelmét afrikai és ázsiai munkavállalók beengedésének, amíg több mint hárommillió román állampolgár dolgozik külföldön. – Olaszország déli vidékeinek farmjain nagyon sok esetben dolgoztatnak románokat rabszolgaként, akik ha hazatérnének, a román állam tudna nekik munkát biztosítani – jelentette ki Vasilescu, egyértelművé téve, hogy Bukarest nem kívánja jelentősen megemelni az Európai Unión kívüli országokból érkező munkavállalók számára kibocsátott engedélyek számát, ami ebben az évben ötezer-ötszázra rúgott.
A munkáltatók érdekképviselete azonban felhívta a figyelmet, hogy a 166 ezer forintnak megfelelő romániai nettó átlagbér nem versenyezhet a nyugat-európai országokban kínált fizetésekkel, ezért egyelőre reménytelen hazacsalogatni a külföldön élő románokat. A bukaresti jegybank legfrissebb adatai szerint az ország munkaerejének harminc, lakosságának 13 százaléka külföldön dolgozik, ami nemcsak demográfiai problémákat vet fel, hanem jelentős kiesést okoz a hazai össztermék (GDP) terén is.
