Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a feldolgozóiparban 778 ezerről 939 ezerre, a járműiparban pedig 82 ezerről 155 ezerre emelkedett az alkalmazottak száma. Ezzel szemben a csúcstechnológiát képviselő ágazatokban a korábbi 83,3 ezerrel szemben már csak 82 ezren dolgoznak. Ezek a számok azt mutatják, valamelyest valóban bővült a foglalkoztatottság, de távolról sem olyan mértékben és olyan irányban, amire szükség lett volna. Sajnos nem emelkedett a hatékonyság, a termelékenység. Különösen így van ez, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar gazdaság dollárban számolt teljesítménye, a bruttó hazai termék (GDP) mostanság éri el a válság előtti szintet úgy, hogy 713 ezerrel, vagy ha csak a versenyszférát tekintjük, 371 ezer munkavállalóval több állítja elő ugyanazt az értéket.
Pedig nem lehetetlen a versenyképesség emelése. Csaba László közgazdászprofesszor, akadémikus lapunknak nyilatkozva a hónap elején arról beszélt, sokkal kisebb államra, az állami vállalatok számának csökkentésére volna szükség. Szerinte több pénzt kell hagyni a vállalkozásoknál, az 50 százalék fölötti állami újraelosztást pedig legalább 40-re kellene csökkenteni. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője pedig arra hívta föl a figyelmet, hogy a kutatás-fejlesztésben 3 százalékkal kevesebben dolgoznak, mint egy évvel korábban, és 6,3 százalékkal kevesebben, mint három éve. Ez semmiképpen sem jó irány, még akkor sem, ha a csökkenés túlnyomó része a segédszemélyzetet érintette.
