Továbbra is heves szakmai viták zajlanak a kormányzati berkekben, de még a nemzetgazdasági tárcán belül is az elektromos autók töltésére használt áram extra adóztatásról. Így már szinte bizonyos, hogy a korábbi tervekkel ellentétben idén nem születik meg a törvény az új áramadó bevezetéséről – értesült lapunk iparági forrásokból. Úgy tudjuk: a nemzetgazdasági tárcán belüli nézeteltérések személycserékhez is vezetnek. Így távozik a posztjáról a tárca azon osztályának vezetője, amelyik az áramadótörvény előkészítését végzi.
Információink szerint továbbra sem tisztázottak az új sarccal kapcsolatos alapvető kérdések sem. Nem dőlt el például, hogy mikortól és pontosan mekkora jövedéki adót vetnének ki az elektromos energiára, és hogyan zajlana az új teher beszedése. Emellett azt sem tudni, hogy mindennemű, elektromos autóba töltött villamos energiára kiveti-e a kormány a jövedéki adót, vagy csak a töltőállomásokon eladott energiára. Emellett még nem zajlottak le a szakmai egyeztetések sem. A korábbi törvénytervezetekben még az szerepelt, hogy amint áthalad az áram az elektromos töltőponton, jogi értelemben villamosenergia-termékből üzemanyagtermékké változik. Vagyis akkor is kiróná az extra sarcot a kabinet, ha az áramot otthon töltené a tulajdonos az autójába. Később azonban olyan nyilatkozatok hangzottak el kormányzati oldalról, hogy csak a kereskedelmi töltőállomások által eladott áramra tennék rá a többletadót.
Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadó irodájának vezetője lapunknak korábban elmondta, hogy óriási társadalmi károkat okozna a kormány, ha jövedéki adót vetne ki az áramra, és így hátráltatná az elektromos autózás elterjedését. Ezzel a lépéssel ugyanis az autózás jelenlegi, erősen légszennyező módját tartaná fenn a kormányzat, ami a bruttó hazai termék (GDP) 19 százalékával megegyező nagyságú (mintegy 6700 milliárd forintos) károkat okoz évente az országnak. – Ha a kormányzat átgondoltan cselekedne, akkor nem extra adót róna az elektromos autózásra, hanem kedvezményeket biztosítana az ilyen járművekkel közlekedőknek – tette hozzá a szakember.
A kormány célja hozzáértők szerint az lehet az új adó bevezetésével, hogy az elektromos hajtású autók elterjedése során pótolja azt a jövedékiadó-kiesést, amely ma még az üzemanyagok – a benzin és a gázolaj – árába épített közteherből származik. Abban az esetben, ha a kabinet célkitűzése valóban ez lenne, nem csekély további közteher rakódna a jövőben a villamos energiára, miután jelenleg a motorbenzin esetében a jövedéki adó literenkénti 120 forint, dízel esetében pedig 110,35 forint. Az üzemanyagok jövedéki adójából csak az első fél évben 291 milliárd forint folyt be az államkasszába, 22,1 milliárd forinttal több, mint a tavalyi év első hat hónapjában. Vagyis évente hozzávetőleg 600 milliárd forint pluszadóról lehet szó, miközben a villamos energiát már így is túladóztatják. A szakértők úgy látják, az új adónem bevezetésénél értelmezhetetlenné válnának a kormány rezsicsökkentési ígéretei is.
