Jelezte ugyanakkor, hogy a magyar agrártárca jól küzdött, a tagállamok többsége ugyanis elfogadta a magyar álláspontot, így a jelenlegi ciklus agrárpolitikai pénzalapjait ez a veszély nem fenyegeti. 2020 után azonban komoly küzdelmek várhatók az ügyben – hívta fel a figyelmet, közölve: a magyar kormány szerint a jövőben is megfelelő forrásokkal támogatott, közös európai agrárpolitikára van szükség.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy 2010 óta a magyar mezőgazdaság növekedése az első három között volt az Európai Unióban, az agrárium kibocsátása 2010–2017 között folyó áron több mint 50, változatlan áron több mint 25 százalékkal növekedett.
Kifejtette: az eltelt hét évben nagyszabású támogatási rendszert vezettek be, így a hazai termelők az idén a közvetlen támogatások révén a 2010-es értéknél 52 százalékkal több, azaz 396 milliárd forinthoz jutottak.
Beszámolt továbbá arról, hogy 2020-ig a lehető legmagasabb nemzeti forrásokat biztosítják a szarvasmarha-, a tej-, a juh- és a dohányágazatnak. Kiemelt figyelmet fordítottak ugyanakkor az EU által nem támogatott területekre is, ezért a baromfi- és a sertéságazat támogatása 2010-hez képest a háromszorosára nőtt.
Komoly kihívásnak nevezte viszont az agrárnépesség elöregedését. Ezért igyekeznek segíteni a fiatal és szakmailag felkészült termelőket vállalkozásaik fejlesztésében.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy a kormányzati birtokpolitika eredményeként az állami földek „a nagyoktól a kis- és a középbirtokosokhoz kerültek”.
Nemzetstratégiai fontosságú továbbá – fűzte hozzá –, hogy a Közép-Európába silányabb minőségben érkező dömpingáruk helyett „mi, magyarok képesek vagyunk jó minőségű magyar élelmiszert előállítani”.
Orbán Viktor beszéde végén közölte: a kabinet kilencmilliárd forintos támogatást ad az agrárgazdasági kamarának szakmai tájékoztatási programra és az országos jégkárvédelmi rendszerre.
