Akár meg is nyerheti a választásokat az a párt, amelyik rá tudja bírni a devizahiteles károsultak döntő részét, hogy szavazatával támogassa április 8-án a választáson. A különböző becslések ugyanis félmillió és kétmillió közötti károsultról szólnak. Megkerestük a pártokat, kormányra kerülve tervezik-e a devizahiteles károsultak megmentését. A Fidesz nem válaszolt kérdésünkre, vagyis nem tartják fontosnak, hogy tájékoztassák a lakosságot lehetséges terveikről. A Demokratikus Koalíciótól szintén hiába vártunk választ.
A Jobbik felvételkori árfolyamon számolná újra a forintosításokat. A párt szerint az ehhez szükséges összeget csak a szerződések összesítése után lehet kiszámolni, de biztosan több ezer milliárd forintos összegről lehet szó. Az átváltás költségeit részben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizaátváltáson keletkezett vagyonából fedezné, a fennmaradó részt pedig a hitelt nyújtó bankokon verné le a párt, mondván, náluk parkol az adósok által fizetett árfolyamveszteség. A párt ezen túl áttekintené a közjegyzői, végrehajtói és a teljes pénzügyi rendszer összes visszásságát. A kártalanítási folyamat több évre húzódna el, hogy a jelentős összegű kártérítés ne bontsa meg a pénzügyi egyensúlyt.
Az MSZP félmillióra becsüli az érintett családok számát. A párt által tavaly novemberben benyújtott határozati javaslat szerint 2010 áprilisában közzétett átlagos árfolyamokon számolnák újra a forintosítást. A költségek fedezésére köteleznék a kormányt, hogy a jegybanknál 2013 óta keletkezett eredményt teljes egészében vegye ki osztalék formájában, s azt fordítsa a devizahitelesek kártalanítására. A javaslat elfogadása esetén bevezetnék az elsétálási jogot, vagyis ha egy ingatlanra végrehajtást rendelnek el, akkor a tartozás abban az esetben is megszűnne, ha a lakás értéke nem fedezné a tartozás összegét, és felfüggesztenék a végrehajtásokat is.
A Lehet Más a Politika a Jobbikhoz hasonlóan felvételkori árfolyamon számolná újra a forintosítást. Az ehhez szükséges több ezer milliárd forintot egyrészt a jegybanki alapítványokba kimentett mintegy 300 milliárd forintból fedezné, s megvizsgálná, mi lett a sorsa az MNB-nél fölhalmozódott 800–900 milliárd forintnyi árfolyamnyereségnek, s ezt az összeget is bevonná a kártalanításba. A kártérítéshez szükséges további ezermilliárdokat a bankoktól gyűjtené be az LMP is. Ezen túlmenően megvizsgálnák a szerződéseket ellenjegyző közjegyzők felelősségét abban, hogy egyoldalú, adósok számára súlyosan hátrányos szerződések születhettek. Ugyancsak megnéznék, mi a felelőssége az MNB-nek, illetve a bankfelügyeletnek. Szükségesnek tartják a Kúria jogegységi határozatainak a felülvizsgálatát is, illetve hogy miért születtek a bírókat a devizahitelesek ellen hangoló bírósági vezetői állásfoglalások.
