Ismét elzárhatják az oroszok a gázcsapot

Az európai – így a Magyarországra irányuló – gázszállítások is leállhatnak, ha Moszkva, 2009-es döntéséhez hasonlóan, ismét elzárja a gázcsapokat Ukrajna felé.

Illés József
2018. 03. 07. 5:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem kizárt, hogy Oroszország előbb-utóbb elzárja az Ukrajna felé tartó gázvezeték csapját. Moszkva és Kijev között ugyanis óriási katonai, gazdasági és politikai feszültségek vannak, amelyek még tovább éleződhetnek. Így a két ország közötti konfliktust valószínűleg nem lehet rövid időn belül megoldani – nyilatkozta lapunknak a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének a munkatársa. Deák András Györgyöt annak kapcsán kérdeztük meg, hogy az orosz állami gázvállalat, a Gazprom hétfőn hivatalosan értesítette az ukrán állami gázcéget, a Naftohazt, hogy a stockholmi döntőbíróságon megkezdte a gáztranzitszerződések felbontását. Az orosz fél ugyanis a kétoldalú gázszállítási megállapodás be nem tartásával vádolja Kijevet azzal, hogy nem fizetett idejében a földgázért, és nem vette át a szerződésben szereplő mennyiséget. Ukrajna szerint viszont az oroszok túlzottan drágán adták a gázt, és nem szállították le idejében a kért mennyiséget.

Az Oroszország-szakértő szerint az egyezmény felmondása több mint egyéves folyamat lesz, s két év múlva amúgy is lejárna a két állam közötti szállítási szerződés.

A következő években pedig tovább éleződhet a feszültség, ami miatt nem tudni, milyen lépéseket tesznek majd a felek. Abban az esetben azonban az európai – így a Magyarországra irányuló – gázszállítások is leállhatnak, ha Moszkva, 2009-es döntéséhez hasonlóan, ismét elzárja a gázcsapokat. Ezzel az intézkedéssel azonban nagy rizikót vállalna a Kreml, mert ezúttal szinte biztosan jobban ráfizetne a lépésre, mint akkor. Az amerikai cégek ugyanis ma már ugrásra készen várnak arra, hogy cseppfolyósított gázzal törhessenek be az európai piacra, és elhódítsák a vevőket a Gazpromtól.

Az orosz gázcsapok elzárását Magyarország biztosan megérezné, mert manapság az ország gázfelhasználásának mintegy nyolcvan százalékát a Gazprom biztosítja az Ukrajna felől Beregdarócra futó vezetéken. Ezen a hálózaton manapság megközelítőleg napi 25 millió köbméter gáz érkezhet. Ausztria felől csak kisebb mennyiség – napi 11 millió köbméter – jön be, a magyar–szlovák gázvezetéken pedig ugyancsak orosz gáz juthatna el országunkba, de ez a csővezeték gyakorlatilag nem működik. A többi határkeresztező vezeték ma még csak kiszállításra alkalmas, importra nem. A hazai gázkitermelés nem túlzottan jelentős, napi mintegy hétmillió köbméter. A kormány kezében lévő hazai kereskedelmi gáztárolók feltöltöttségi szintje pedig már csak tízszázalékos, ami mindössze 450 millió köbméter körüli szintet jelent. Így a mostani, napi 65 millió köbméter közeli gázfogyasztás mellett rövidesen ellátási nehézségek adódhatnának az orosz szállítások leállása esetén – állítják szakértők.

Deák András György úgy véli: az orosz–ukrán gázvita rendezéséhez legalább másfél évre lesz szükség. Ez idő alatt lezajlik majd az oroszországi és az ukrajnai elnökválasztás is, amely után enyhülhet a két állam közötti feszültség. A gázszállításokról szóló új kétoldalú megállapodás tétje azonban a későbbiekben is magas marad. Moszkvának ugyanis fontos, hogy megőrizze pozícióit az európai gázpiacon, Ukrajna pedig szeretne minél nagyobb haszonra szert tenni a szállításokon.

Újra üzemelhet a legidősebb atomerőmű 

Három évvel a mintegy ezer potenciális hibaforrás felfedezése után ismét hálózatra kapcsolják a svájci Beznau atomerőmű 1. blokkját. Az üzemeltető Axpo ugyanis hitelt érdemlően bizonyította a svájci atomenergia-felügyeletnek, hogy a reaktorblokkban feltárt anyaghibák nem jelentenek biztonsági kockázatot. 1969-ben kapcsolták először hálózatra a német határ közelében fekvő reaktort, és a jelenlegi tervek alapján 2030-ig termelhet áramot. Az első blokknál később elkészült Beznau 2. blokk nyomásvédő burkolatában nem találtak anyaghibákat. Svájcban öt atomerőmű működik határozatlan idejű üzemeltetési engedéllyel, vagyis addig termelhetnek áramot, ameddig a felügyelet szerint biztonságosnak minősülnek. Az Axpo szerint telente az atomerőművek fedezik az ország áramfelhasználásának felét. A Beznau 1. leállítása a termelési kapacitás pótlását szolgáló áramvásárlásokkal együtt 350 millió svájci frank többletköltséget okozott. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.