Egy tíznapos, teljes leállás a fővárosi közösségi közlekedésben messze túlmutatna egy politikai akción vagy figyelemfelkeltésen – mondta el lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Kiemelte, egy ilyen helyzet a budapestiek mindennapjainak teljes felborulását okozná, ugyanis a BKK adatai szerint a fővárosban naponta 2300 jármű indul útnak, amelyekre a város 4631 megállójában körülbelül 3,3 milliószor szállnak fel utasok.

Az M3-as metrót átlagosan 400 ezer, az M2-es vonalat 210 ezer, az M4-est 140 ezer, míg az M1-est 40 ezer utas veszi igénybe munkanapokon, a villamosokat közel 930 ezer, a buszokat több mint 1,2 millió ember használja naponta.
Lomnici szerint ilyen számok mellett egy tíznapos teljes leállás nem csupán átmeneti kényelmetlenséget, hanem a város működésének megbénulását, a lakosság mindennapi életének ellehetetlenítését, valamint az alaptörvény által megfogalmazott közszolgáltatásokhoz való hozzáférés alkotmányos követelményének sérülését jelenti.
Büntetőjogi szempontból a hivatali visszaélés bűntette is felmerülhet, ugyanis a főpolgármester hivatalos személynek minősül. Amennyiben a főpolgármester úgy dönt, hogy a közlekedést politikai céllal szándékosan leállítja és ezzel jogtalan hátrányt okoz a lakosságnak, e bűncselekmény gyanúját megalapozza
– tette hozzá Lomnici. Az alkotmányjogász szerint polgári jogi szempontból a Budapesti Közlekedési Központ és a fővárosi önkormányzat kártérítési felelőssége is felmerülhet. A jogszabályok szerint ugyanis aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Egy tíznapos leállás óriási többletköltséget, jövedelemkiesést és egyéb hátrányt okozhat az utasoknak, így a kártérítési igények tömegesen érvényesíthetők lennének.
Összességében tehát egyaránt lehet magánjogi, közjogi és politikai következménye is, ha a főpolgármester betartja ígéreteit és valóban leállítja a közösségi közlekedést. Emellett a kormány is beavatkozhat egy ilyen helyzetben, kikényszerítve a szolgáltatás helyreállítását.
A magyar jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a kormányzat közvetlenül, egyik napról a másikra átvegye a fővárosi közösségi közlekedés irányítását. A jogszabályok kifejezetten a fővárosi önkormányzat kötelező feladatává teszi a helyi közösségi közlekedés biztosítását. Ez tehát nem egy önként vállalt szolgáltatás, hanem jogszabályban előírt kötelezettség, amelynek teljesítéséért a főváros tartozik felelősséggel
– emelte ki Lomnici. Hozzátette, amennyiben a főpolgármester és az önkormányzat szándékosan nem látja el e feladatát, az állam törvényességi felügyeleti eszközökkel kényszerítheti ki a szolgáltatás helyreállítását. A kormányhivatal eszközei között szerepel a törvényességi felhívás, közigazgatási per indítása a mulasztás pótlására, törvényességi felügyeleti bírság kiszabása, fegyelmi eljárás kezdeményezése a polgármester ellen.
Mindez azt jelenti, hogy bár a közösségi közlekedés biztosítása továbbra is a főváros feladata, az állam nem marad eszköztelen, hiszen jogi úton ki tudja kényszeríteni a szolgáltatás folyamatos működtetését. Így garantálható, hogy a budapestiek alapvető közlekedési jogai és mindennapi életének biztonsága ne kerülhessen veszélybe
– zárta a beszélgetést ifj. Lomnici Zoltán.