A vadkárfelmérési protokoll egyensúlyt teremthet a vadgazdálkodásban

Egyensúlyt teremthet a vadgazdálkodásban a vadkárfelmérési protokoll bevezetése, ezzel jogszabályi keretek közé kerülhet az agrár- és a vadgazdálkodók közötti kapcsolat – mondta Bitay Márton, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős államtitkára egy szakmai konferencián, a 26. FeHoVa kiállításon, csütörtökön, a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban.

Az államtitkár a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által rendezett, a vadgazdálkodás aktuális kérdéseiről szóló konferencián elmondta, hogy a vadgazdálkodás jól működik, harmónia tapasztalható az agrár- és a vadgazdálkodók között, vagy legalábbis a viszonyt korábban romboló konfliktusok enyhültek az elmúlt néhány évben elfogadott jogszabályoknak köszönhetően.

Bitay Márton bízik abban, hogy a vadkárfelmérési protokoll elkészítésével és jogszabályi hátterével megteremthető lesz annak a lehetősége, hogy a gazdák és a vadászatra jogosultak az esetlegesen felmerülő vitákat ne szétszóródó szakértői vélemények alapján tereljék jogi útra, hanem egy megfelelően szabályozott problémarendezési rendszerben.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke ismertette, hogy az egységes vadkárfelmérési útmutató annak érdekében jön létre, hogy a mező- és erdőgazdálkodásban a vad által okozott károk mennyiségének, a károsodott terület nagyságának, valamint a károk pénzbeli értékének meghatározása országosan egységesebb módszerekkel történjen. Az útmutató a vadászati szervezetek, illetve a kapcsolódó szakterületek tudományos műhelyei által készül, az agrárkamara és a vadászkamara szakmai és finanszírozói közreműködése mellett – tette hozzá.

A NAK elnöke szerint a feszültségek csökkentése, kezelése érdekében kiemelt jelentőséggel bír, hogy minden érintett fél a vadkár megelőzésére koncentráljon. Ezen a téren csak együttműködéssel, folyamatos kapcsolattartással, egymás tájékoztatásával lehet eredményt elérni, amely az új vadászati törvény szerint kötelezettsége is mindkét félnek. Ebben segítségükre lehet a falugazdász és a tájegységi fővadász hálózat. Úgy vélte, ha a vadkárt nem sikerült megelőzni, az a legfontosabb, hogy objektív, mindenki számára megnyugtató módon történjen meg a vadkár felmérése.

Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke elmondta, hogy a testület az érdekképviseleti munka mellett jelentős szakmai kérdésekkel is foglalkozik, a vadgazdálkodási alap elindításával pedig forrás került a vadgazdálkodási ágazatba. A vadászkamara részt vett az afrikai sertéspestis kezelésével kapcsolatos ügyek rendezésében, mindezek mellett törekednek a környező országokkal a kétoldalú kapcsolat erősítésére is.