Kovács Árpád: A következő nyugodt évet kockázatosabb időszak követheti

Még 2020-ra is nyugodt időszakot vár a világgazdaságban Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, aki szerint 2021-22-re már erősödhetnek a kockázatok, és bizonyos mértékben visszatérhet a válság.

Kovács Árpád kedden Nagykanizsán, a Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban és a globális világban? című rendezvényen elmondta, a világban 2021-22-re várható visszaesés – a 2008-2009-es időszakhoz képest – egészen más állapotban, remélhetőleg nem hullámvölgyben éri el a magyar gazdaságot.

A mostani kedvező helyzetben a hitelesség, a költségvetési fegyelem, az államadósság csökkenésének megkérdőjelezhetetlensége éppen ezért olyan érték, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni – jelezte a KT elnöke a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének Nyugat-dunántúli Regionális Szervezete, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza és a Nagykanizsai Szakképzési Centrum által szervezett rendezvényen.

Helyesnek nevezte, hogy óvatos gazdaságpolitikával folyamatosan nő a költségvetési tartalék, amely az idén mintegy 370 milliárd forint. Szerinte ugyanis kockázatos a világ egyebek mellett a demográfiai helyzet, több állam nagyon magas adóssága, az alacsony növekedés miatt. Dél-Európában törékeny a bankrendszer, erősödnek az euroszkeptikus hangok, Nagy Britannia Európai Unióból való kilépésének (Brexit) bizonytalansága pedig „a lábon lövéssel egyenlő” – sorolta Kovács Árpád.

Kifejtette, tavaly majdnem 5 százalék volt a gazdasági növekedés, idén és 2020-ban 4 százalék körül alakulhat, 2021-re pedig 3,5 százalék körül várható. Ezek a mutatók az Európai Unió átlagát kétszer-háromszor haladják meg, holott azt is elsősorban a visegrádi országok emelik meg, az EU új gazdasági súlypontjaként, erőcentrumaként – értékelte a KT elnöke.

Az egész régióban kitüntettet szerepet játszik a járműipar, a cseh, a magyar és szlovák gazdaság a német autóiparban érdekelt, Magyarországon például nagyobb volt a német járműipari beruházások értéke, mint Kínában. A hazai foglalkoztatásban azonban kisebb volt a vonzata a szlovákokhoz vagy a csehekhez képest, mert a hozzájuk képest később induló fejlesztésekkel magasabb automatizáltságú üzemeket hoztak a beruházók – jelezte Kovács Árpád.

Most Ausztria fejlettségének 55-60 százalékán áll Magyarország, és Matolcsy György jegybank elnök elképzelése szerint 10 év alatt elérhető a 80 százalékos szint. Ez az arányszám 1913-ban volt a legmagasabb, 63 százalékos – mondta a szakember.