– Hatalmas nagyságrendben készültek tervek az építési beruházásokhoz a következő évekre. Miben látja a nemrég létrehozott Beruházási Ügynökség jelentőségét?
– Korai még az értékelés, hiszen először is megfelelő létszámmal fel kell állnia annak a szervezetnek, amely kezelni tud egy ilyen nagyságrendű fejlesztést. Számítások szerint a következő évekre mintegy 25 ezer milliárd forintnyi beruházás várható, amelyek kétharmada állami megrendelés. A léptéket érzékeltetve egy példát hadd mondjak: 930 ezer négyzetméternyi kórházépítést, illetve -felújítást írtak ki tervezési pályázatként. Ezek a feladatok pillanatokon belül megjelennek az építési piacon. E kihívásnak meg kell felelnie mind a mérnöki, mind az építési szakmának.
– Mi a mérnökök szerepe ebben az új helyzetben?
– Fontos, hogy megfelelő minőségben, az előírt határidőre és költséghatékonyan készüljenek el a következő évek nagy léptékű beruházásai. Ez közös szándék a szakma és a kormányzat részéről, az egyre növekvő mértékű fejlesztéseknek, építkezéseknek szabályozott keretet kell szabni. Ezért lenne szükség a beruházási törvényre is, amelyben a résztvevők feladata, jogosultsági és felelősségi köre, összeférhetetlensége pontosan meg van határozva. A mérnöki kamara, a Magyar Építész Kamara és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége által kidolgozott javaslat egy része már visszaköszön a magasépítési törvényben, amely létrehozta január 1-jével a Beruházási Ügynökséget.
– Az elmúlt években a nagy állami beruházások általában azzal kerültek be a hírekbe, hogy elszaladtak a költségek. Az új rendszer tud segíteni azon, hogy a tervezés során számolt összegek ne nőjenek akár a többszörösükre, mire elkezdődik a kivitelezés?
– Az új szabályozás nagy hangsúlyt helyez az előkészítésre. Kilencfázisú beruházási folyamatot határoz meg a jogszabály, az előkészítés, a tervezés, a megvalósítás is pontosan meghatározott tevékenységeket takar. Az már a múlt évben megjelent magasépítési törvényben is benne van, hogy kiviteli tervből kell pályáztatni a szereplőket. Ebből megfelelően lehet számolni, és a valósághoz közelítő ajánlatot lehet tenni. Szabályozni kellene továbbá a tervellenőrzés kérdéseit, és olyan költségadatbázist kellene kialakítani, amellyel előre kalkulálhatók lennének a beruházások. Ez utóbbi is része a beruházási törvényjavaslatnak.