7°C Barbara , Borbála 2022. december 4. 
– Hatalmas nagyságrendben készültek tervek az építési beruházásokhoz a következő évekre. Miben látja a nemrég létrehozott Beruházási Ügynökség jelentőségét?
– Korai még az értékelés, hiszen először is megfelelő létszámmal fel kell állnia annak a szervezetnek, amely kezelni tud egy ilyen nagyságrendű fejlesztést. Számítások szerint a következő évekre mintegy 25 ezer milliárd forintnyi beruházás várható, amelyek kétharmada állami megrendelés. A léptéket érzékeltetve egy példát hadd mondjak: 930 ezer négyzetméternyi kórházépítést, illetve -felújítást írtak ki tervezési pályázatként. Ezek a feladatok pillanatokon belül megjelennek az építési piacon. E kihívásnak meg kell felelnie mind a mérnöki, mind az építési szakmának.
– Mi a mérnökök szerepe ebben az új helyzetben?
– Fontos, hogy megfelelő minőségben, az előírt határidőre és költséghatékonyan készüljenek el a következő évek nagy léptékű beruházásai. Ez közös szándék a szakma és a kormányzat részéről, az egyre növekvő mértékű fejlesztéseknek, építkezéseknek szabályozott keretet kell szabni. Ezért lenne szükség a beruházási törvényre is, amelyben a résztvevők feladata, jogosultsági és felelősségi köre, összeférhetetlensége pontosan meg van határozva. A mérnöki kamara, a Magyar Építész Kamara és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége által kidolgozott javaslat egy része már visszaköszön a magasépítési törvényben, amely létrehozta január 1-jével a Beruházási Ügynökséget.
– Az elmúlt években a nagy állami beruházások általában azzal kerültek be a hírekbe, hogy elszaladtak a költségek. Az új rendszer tud segíteni azon, hogy a tervezés során számolt összegek ne nőjenek akár a többszörösükre, mire elkezdődik a kivitelezés?
– Az új szabályozás nagy hangsúlyt helyez az előkészítésre. Kilencfázisú beruházási folyamatot határoz meg a jogszabály, az előkészítés, a tervezés, a megvalósítás is pontosan meghatározott tevékenységeket takar. Az már a múlt évben megjelent magasépítési törvényben is benne van, hogy kiviteli tervből kell pályáztatni a szereplőket. Ebből megfelelően lehet számolni, és a valósághoz közelítő ajánlatot lehet tenni. Szabályozni kellene továbbá a tervellenőrzés kérdéseit, és olyan költségadatbázist kellene kialakítani, amellyel előre kalkulálhatók lennének a beruházások. Ez utóbbi is része a beruházási törvényjavaslatnak.
– Néhány éve még mélyponton voltak a magasépítések. Hogy alkalmazkodnak a mérnökök az új helyzethez?
– A mérnökök és a tervezők körében hasonló a helyzet, mint az építőipar más szakterületein. Ugrásszerűen több megbízása lett a mérnököknek, aminek meg kell tudni felelni. A kamara egyik alapfeladata éppen az, hogy ilyen helyzetben segítsük a mérnököket versenyképességük javításában, fejlesszük tudásukat, megismertessük velük az új technológiákat.
– A kormányzat a technológiai korszerűsítésre szóló több milliárd forintos pályázatot írt ki. Ez mennyire segítette a mérnökirodákat?
– A mérnökvállalkozások nem igazán tudták kihasználni a lehetőséget. Bár a küszöb tíz munkavállalóra és húszmillió forintra csökkent, a mérnöki vállalkozások 95 százaléka tíz főnél kisebb. Ez a történelem hozadéka. 1991–1992 környékén végleg megszűntek azok a nagy tervező intézetek, amelyekben több száz fő dolgozott együtt. Mára egy-két ilyen típusú vállalat maradt, helyettük pedig elindultak a kis létszámú mérnöki vállalkozások. Ezeket egyik pillanatról a másikra átalakítani úgy, hogy mondjuk a nyolcfős cégből huszonöt fős legyen, nagyon nehéz. Ezt egyrészt a tulajdoni, másrészt a szakmai kapcsolati viszonyok akadályozzák.
– Célja egyébként a kamarának, hogy egyfajta arany középutat találva, ne legyenek ennyire kicsik és szétaprózottak a mérnökirodák?
– Kétségtelenül jobb lenne, ha több, tízfősnél nagyobb iroda is működne. De ebben nem fognak tudni lépni, ha nem támogatjuk őket.
– A sok feladatot látva, nem vállalják túl magukat a mérnökök?
– Természetesen nem állíthatom, hogy ne lenne jelen ez a probléma. Ez a szakmai felelősség kérdése – aki ad magára, azzal ilyen nem történik meg. Jelenleg a piac nem szabályozza a tevékenységeket, ma alapvetően a legolcsóbb ajánlatot adó nyer. Ha nincsenek minőségi elvárások, akkor csak feleslegesen költjük a pénzünket.
– Lehet ezen szabályozással javítani?
– A szakmagyakorlás feltételeit, a különböző jogosultságok kérdését 2013-ban kormányrendelet határozta meg. Azóta sok tapasztalat gyűlt össze, amelyek alapján szeretnénk finomítani ezen, amit a kormányzat felé jeleztünk is. Megjelentek új szakmák, átalakultak szakterületek. Fontos, hogy azok tudjanak jogosultságot szerezni, akiknek megfelelő végzettségük és gyakorlatuk van. Jó lenne azt is elérni, hogy a kamarának érdemi lehetősége legyen arra, hogy ha valaki nem jó munkát végez, azt megfelelő szankció érje.
– Egyre kevesebben választják a műszaki pályákat. Milyennek látja a mérnökutánpótlás helyzetét?
– A demográfiai helyzet az egyetemeken is látszik, a fiatalabb nemzedékek jóval kisebb létszámúak. Ugyanakkor be kell látni, hogy a műszaki pályák, a műszaki egyetem vagy a műszaki iskolák elvégzése munkaigényes. E tényezők oda vezettek, hogy egyes szakokon a korábbi évekhez képest lényegesen kevesebb a jelentkező, van, ahol megfeleződött a létszám. A kamara igyekszik minél jobb hírét vinni a fiatalok körében a mérnökszakmáknak.
– Mérnökök és tervezők is számosan keresték boldogulásukat külföldön az elmúlt időszakban. Tapasztalnak ebben változást?
– Bízom benne, hogy azoknak a fiataloknak a jó része, aki elment, visszajön. Több olyan kollégáról tudok, aki már hazajött, vagy ezt tervezi a közeljövőben. Az a lényeg, hogy itthon is kedvező munkakörülményeket tudjanak maguknak teremteni. Ugyanakkor örvendetes, hogy a szakmájukban külföldön dolgozó mérnök kollégákkal nem vallunk szégyent. A magyar mérnökök nagyon sok nemzetközi elismerést kapnak, itthon dolgozó fiatalok külföldi munkák, külföldi konferenciák százain vesznek részt. Ha a mérnöki vállalkozások tőkeerősek, akkor tudnak külföldön is vállalkozni. Nem feltétlenül kell kint élni ahhoz, hogy külföldön dolgozhasson egy magyar mérnök.
Jeles évfordulók
Éppen 95 éve, 1924 márciusában alakult meg a két évtizeden át működő Budapesti Mérnöki Kamara. Harminc éve, szintén március elején, a politikai-gazdasági rendszerváltozás hajnalán háromszáz mérnök alakította meg az egyesületi formában működő Mérnöki Kamarát. A kamarai törvény elfogadásával végül ebből jött létre 1997-ben a Magyar Mérnöki Kamara. A tervező és szakértő mérnökök köztestületének jelenleg mintegy 19 ezer tagja van, és további 12 ezer mérnököt jogosít.
