Megsínylik a szántók a szárazságot

Óriási károkat okoz a szárazság Magyarországon, hozzávetőleg 150 milliméter, tehát 3-4 hónap átlagának megfelelő csapadékra lenne szükség a helyzet megszűnéséhez. A repce 15 százalékát tette tönkre a csapadékhiány, bizonyos helyeken szinte teljesen elszáradt a vetés. A búza, az árpa és a zab nem bokrosodott megfelelően, eddig több mint húszezer hektárról jelentettek kárigényt a gazdák. A kajszi most virágzik, az éjszakai fagyok ugyan okozhatnak kárt, ám a termelők egyelőre optimisták.

A repcemagok egyes területeken egyáltalán nem keltek ki Fotó: Havran Zoltán

Ritkán tapasztalt szárazság sújtja a szántóföldeket, az őszi vetésű növényeknél jelentős gondot okoz az aszály. Vancsu­ra József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke a Magyar Nemzet kérdésére kiemelte: mintegy 150 milliméternyi csapadékra, vagyis három-négy átlagos hónapban hulló esőre lenne szükség ahhoz, hogy megszűnjön az aszály. Az őszi vetésű növények közül a repcét érte a legnagyobb kár. A szántóföldi növénynek országszerte mintegy 15 százalékkal csökkent a termőterülete, ugyanakkor bizonyos területeken a 90 százalékot is eléri a gazdák vesztesége. Ennek oka, hogy a növény a szárazságban nem kelt ki, ki kellett tárcsázni, helyére pedig tavaszi vetésű növényeket – jellemzően napraforgót, kukoricát – vetnek a gazdák. Az őszi vetésű búza, árpa és zab nem bokrosodott megfelelően, a helyzeten már az sem segít érdemben, ha a következő hetekben esősebb időszak köszönt be. A műtrágyázást is hátráltatja a csapadékhiány, mivel a mélyebb talajrétegekbe eső híján nem jut be a tápanyag.

A szakember arra is figyelmeztetett, a tavaszi vetési munkákat is hátráltatja a száraz talaj, leginkább a cukorrépánál okoz problémát a helyzet. Kiemelte: a gazdák felelőssége, hogy a talaj lesimításával, az egyéb energia- és víztakarékos művelési megoldásokkal csillapítsák a szárazság okozta hatásokat. Ezekkel az agronómiai megoldásokkal a szárító böjti szelek már kevésbé fokozzák az egyébként is katasztrofális helyzetet. Ritkán fordul elő ekkora szárazság márciusban, általában a belvíz szokott problémát jelenteni. Vancsura József hozzátette: az idei szezon kilátásai kedvezőtlenek, aszálykárra eddig immár több mint húszezer hektárról érkeztek jelzések.

A repcemagok egyes területeken egyáltalán nem keltek ki
Fotó: Havran Zoltán

– Nem temethetjük az idei szezont, habár előttünk áll néhány hideg, fagyos éjszaka – mondta lapunk megkeresésére Mártonffy Béla. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti országos osztályának elnöke elmondta, teljes virágzásban van a kajszibarack, a fagyérzékeny gyümölcs mínusz öt, mínusz hat Celsius-fokig ugyanakkor kevésbé érzékeny. Abban az esetben, ha a virágok 15-20 százaléka megmarad, a kajszibarackszezon megmenekül. Mártonffy arra is kitért, egyre több helyen fejeződnek be a kertészeti fejlesztések. Ezeknek a beruházásoknak (elsősorban a magasabb technológiának) köszönhetően nagyobb lesz a hazai zöldség- és gyümölcskínálat, ezzel pedig csökken az import és az export, ami kedvezően hat az ágazatra. A szakember hozzátette: egyetért a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács azon kezdeményezésével, hogy az öntözési szezont két héttel hozzák előrébb.

A FruitVeB a gazdák nevében a napokban azzal a kéréssel fordult Nagy István agrárminiszterhez, hogy a hivatalos öntözési idény kezdetét hozzák előre. Közleményükben kiemelték: az intézkedés kiemelten fontos lenne, mivel elkezdődik a zöldborsó, mák, olajretek, spenót vetése, de hamarosan vetni kell a vöröshagymát, a gyökérzöldségféléket is. A rendkívüli aszály ­miatt kelesztő öntözés nélkül nincs esély arra, hogy a földbe került vetőmagok kikeljenek.

Mivel az öntözési idény hivatalosan csak április 15-én indul, így a legtöbb vízgazdasági társulás nem vagy csak támogatás nélkül hajlandó öntözővizet biztosítani.