A nagybirtokosok fizetik meg az agrárreformot

Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága elfogadta a közös agrárpolitika (KAP) reformjára vonatkozó javaslatcsomagot.

A javaslat nagy hangsúlyt helyez a fiatalok támogatására Fotó: Bach Máté

Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága elfogadta a közös agrárpolitika (KAP) reformjára vonatkozó javaslatcsomagot – tájékoztatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A csomagról már az új összetételű Európai Parlament szavaz, leghamarabb ősszel, a KAP-reform pedig legkorábban 2020-ban léphet életbe.

A kamara összegzése szerint a javaslat egyik fontos eleme, hogy a tagállamoknak a mezőgazdasági termelők részére fizetendő közvetlen kifizetéseket százezer eurós, hozzávetőleg 320 millió forintos szintre kell korlátoz­niuk, ami elsősorban a nagy gazdaságokat érinti. Lehetővé válik, hogy a termelők a mezőgazdaságból származó fizetések ötven százalékát levonják a csökkentés előtti teljes összegből. Azt is szeretnék, hogy a nemzeti közvetlen kifizetések legalább öt százalékát a kis- és középvállalkozások részére csoportosítsák át, egy speciális hektáronkénti pótlékon keresztül.

A javaslat nagy hangsúlyt helyez a fiatalok támogatására
Fotó: Bach Máté

A tagállamoknak a nemzeti közvetlen kifizetések költségvetésének legalább két százalékát fiatal gazdálkodóknak kellene odaítélniük, de további pénzekre is jogosultak lennének a vidékfejlesztési támogatás keretéből. Az európai parlamenti képviselők azt is szeretnék, hogy a tagállamok a vidékfejlesztési pénzt felhasználják a vidéki gazdaságokban a nők nagyobb részvételének elősegítését szolgáló konkrét intézkedésekre. A javaslatban ahhoz is ragaszkodtak, hogy az Európai Unió tagállamaiban a mezőgazdasági termelőknek nyújtott hektáronkénti kifizetések 2024-re az átlagos közvetlen támogatások legalább 75 százalékát, 2027-re pedig száz százalékát elérje. A képviselők a vidékfejlesztési, beruházási támogatásokhoz is hozzányúlnának, az összeg legalább 30 százalékát környezetvédelmi és éghajlatváltozással kapcsolatos célokra szánják.

Szintén ősszel folytatódhat a vita a 2021 és 2027 közötti ciklus költségvetéséről. A tervezet szerint jelentős támogatáscsökkentést hajtanának végre hazánknál, emellett szubjektív döntéssel, jogállamisági érvekkel döntenének a források kifizetéséről. Ez a gazdákat és a hazai agrárium versenyképességét súlyosan érintené, de tiltakoznak többek közt a francia gazdálkodók is. Az ágazati szereplők azt remélik, az EP-választásokat követően megváltozik a döntéshozók szemlélete, és nem az agráriumtól vonnak el támogatást többek közt határvédelemre vagy a migráció kezelésére.