Bajban a Boeing, bajban a légiipar

Nem képes egyik napról a másikra úrrá lenni a 737 MAX szoftverének módosításán a gyártó Boeing. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint az incidens árnyékot vet a teljes iparágra, hiszen kiderült, hogy nem működik jól a járműgyártók hatósági felügyelete.

Már nem sokáig kell parkolniuk az új gépeknek Rentonban, a Boeing gyárában. A 737 MAX típusú gépek felszállási engedélyt kaptak Fotó: Lindsey Wasson Forrás: Reuters

Alacsony építésű a típus, rövidek a futószárai (azaz a futómű), emiatt nagyobb átmérőjű, hatékonyabb üzemelésű hajtómű nem fér el, csak ha kijjebb helyezik el a szárnyon, és előre tolják a pilonján (a hajtómű felfüggesztésén), ami viszont alapvetően megváltoztatja a gép aerodinamikai, kormányozhatósági tulajdonságait. Ezen hátrányos aerodinamikai jellemzők kompenzálására egy elektronikus biztonsági rendszert, afféle „kütyüt” építettek be a gépbe, az MCAS-t (Maneuvering Characteristic Augmentation System).

Ebbe viszont a kettőből csak az egyik állás­szögadó jelét vezették be. Ha éppen ez az állásszögadó meghibásodik, és átesés közeli helyzetet jelez akkor is, ha a valóságban ez nem áll fenn, akkor a rendszer beavatkozik és orra nyomja a repülőgépet, aminek következtében az rohamosan gyorsulni kezd és magasságából veszít. Ha mindkettőt bevezették volna, akkor ez egy megfelelő logikai áramköri megoldással kiszűrhető lehetett volna.

A szakértő szerint a MAX problémája rávilágít, hogy kereskedelmi érdekből származó, feltehetően politikai jellegű nyomásra nem működött hatékonyan a hatósági felügyelet az Egyesült Államokban. Madas László úgy vélte, hogy az államigazgatás racionalizálása címén jelentősen csökkentették a polgári légiközlekedési hatóság személyi állományát, és ezért kénytelenek voltak egyre több hatósági jogkört leosztani elsősorban a tervező-, de a gyártó-, javító- és üzemben tartó cégekre is, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte, ezáltal sérült az e szakmában is kívánatos kettős (vagy többes) kontroll intézményrendszere.