Három év múlva jön a gyorshajtásblokkoló

Politikai megegyezés született az unió vezető testületeiben a járműbiztonsági rendelet módosításáról. Ennek értelmében 2022-től minden új autó kötelező felszereléséhez tartozik majd többek közt az intelligens sebességszabályozás, köznyelven gyorshajtásblokkoló vagy a baleseti adatrögzítő, azaz a feketedoboz. A céllal, vagyis a közúti balesetek radikális csökkentésével nehéz vitatkozni. A megoldásokkal kapcsolatban nyilván parázs viták törnek ki uniószerte.

MN_SABLON

Az egyes járműbiztonsági rendszerek kötelezővé tételére tavaly tavasszal tett javaslatot az Európai Bizottság (EB), ezek akár korlátozhatják a vezetőt a sebesség megválasztásában, vagy figyelmeztetik, ha lankad vagy elkalandozik a figyelme. A kötelezővé tett új biztonsági elemektől ugyanolyan hatást várnak, mint annak idején a biztonsági öv bevezetésétől. A legtöbb új technológia már létezik, főként a felső kategóriás autókban érhetők el. Ha általánossá válik a használatuk, a remények szerint a közlekedés minden résztvevője nagyobb biztonságban érezheti magát – közölte az EB.

Az újonnan kötelezővé tett biztonsági elemek közé tartozik majd a személygépkocsik, a kishaszonjárművek, a tehergépjárművek és az autóbuszok esetében a járművezető figyelmeztetése álmosság és figyelemelterelődés esetén, például ha mobiltelefonozik vezetés közben. Itt van a sokat emlegetett intelligens sebességszabályozás, azaz a sebességkorlátozások kötelező betartása, a baleseti adatrögzítő, azaz feketedoboz, és a tolatókamerák és érzékelők használata. Lesz még sávtartássegítés, fejlett vészfékező rendszer, vagy a töréstesztek alapján továbbfejlesztett biztonsági öv. A tehergépjárművek és az autóbuszok esetében a holtterek megszüntetése érdekében kamerarendszereket helyeznek el a jármű elején és oldalán.

A javasolt intézkedések segítségével 2038-ig több mint 25 ezer emberéletet menthetnek meg és legalább 140 ezer súlyos sérülés lesz elkerülhető. Ez hozzájárul majd ahhoz, hogy 2050-re a nulla közelébe kerüljön a halálos kimenetelű és a súlyos sérüléssel járó balesetek száma. Az új, fejlett biztonsági elemek amellett, hogy védelmet nyújtanak az emberek számára a közutakon, segíteni fogják, hogy a járművezetők megbarátkozzanak az új gépjárművezetés-támogató rendszerekkel. Az automatizáció lehetőségeket rejt magában az emberi hibák ellensúlyozására, miközben az idősek és a mozgásukban korlátozott személyek mobilitását is segíti. Egyúttal nő az automatizált járművek elfogadottsága és a beléjük vetett bizalom, ami előbbre viszi az önvezető gépjárművekre való áttérés ügyét.

A fenti politikai megállapodást a közeljövőben hivatalosan is jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az új biztonsági elemeket a tervek szerint 2022-től kell kötelezően alkalmazni a járművekben, kivéve a tehergépjárművek és az autóbuszok esetében a közvetlen látóteret növelő rendszereket, a személygépkocsik és a kishaszonjárművek esetében a fej ütközési tartományának megnövelésére vonatkozó előírásokat, amelyek a szükséges áttervezés ­miatt csak későbbtől lesznek kötelezők.

Az elmúlt években az EU több kötelező intézkedést vezetett be, amelyek segítettek abban, hogy éves szinten mintegy 50 ezerrel csökkenjen a halálos közúti balesetek száma. Ilyen intézkedés volt az elektronikus menetstabilizáló rendszerek (ESP) kötelezővé tétele minden járműben, valamint a fejlett vészfékező rendszerek és a sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek bevezetése a tehergépjárművekben és az autóbuszokon.

Európa vezető szerepet kíván betölteni az autonóm és biztonságos mobilitási rendszerek területén. Az összekapcsolt mobilitással összefüggésben új szabályokat fogadtak el a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek (C-ITS) bevezetésének felgyorsítására. A C-ITS segítségével a járművek képesek „beszélgetni” egymással, a közúti infrastruktúrával és más úthasználókkal például a veszélyes helyzetekről, az útlezárásokról vagy akár a forgalomirányító lámpák programozásáról.