MNB-alelnök: A magyarországi bankok nem hatékonyak és kevés hitelt adnak

A magyarországi bankok termékei továbbra is nagyon drágák, jelentősen javítani kell a hatékonyságukat és erőteljes innovációt kell végrehajtaniuk, emellett jelentősen fokozniuk szükséges a hitelkihelyezést – emelte ki Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Portfolio.hu gazdasági portál Hitelezés 2019 című konferenciáján csütörtökön, Budapesten.

Az MNB alelnöke szerint Magyarország „túlbankosított”, a jövőben az országban elég lenne öt univerzális, nagy hitelintézet. Nagy Márton a fenntartható gazdasági növekedés támogatására szólította fel a bankrendszert, amihez a hosszú távú hitelállomány évi 12-14 százalékos növelése szükséges. Úgy látja, kevesebb, de korszerűen átalakított bankfiókra lenne szükségük a hazai pénzintézeteknek, és előre kellene lépniük a digitalizációban is, hogy alkalmazkodni tudjanak az új fintech megoldásokhoz.

Az alelnök szerint a 2008-as válság óta a bankszektort már kevésbé értékelik olyan nagyra a világban, mint a gazdasági krízist megelőzően, csupán az Egyesült Államokban és Közép-Kelet-Európában nyerték vissza a befektetők bizalmát a bankok.

2018-ban a magyar bankrendszer profitja 2,2 milliárd dollár volt, a közép-kelet-európai-régióban a hitelintézetek 16 milliárd dollár profitot értek el, ez az együttes nyereség megelőzi az HSBC profitját, és világszinten 9. helyre kerülne, ami már jól mutatja, hogy a térség iránt összességében már érdeklődhetnek a világ legnagyobb bankjai.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar vállalatok profitegyenlege, azaz a külföldi cégek által Magyarországon befektetett, és a magyar cégek által külföldön befektetett, a mostanában használt kifejezéssel „kifektetett” tőke által elért nyereség egyenlege mínusz 7 milliárd eurót tett ki tavaly. Ez azt jelenti, hogy ennyivel több nyereséget értek el a külföldi vállalatok Magyarországon, mint a magyar vállalatok külföldön. Ez az összeg rosszabb lett az elmúlt évekhez képest, viszont ezen belül a magyar bankrendszer befektetéseinek eredménye javult, tavaly csak mínusz 0,1 milliárd euró volt.

Nagy Márton arról is szólt, hogy a jegybank szakemberei szerint 10-12 százalékos tőkearányos megtérülésre képes a magyar bankrendszer, most Magyarországon ez az arányszám 15 százalék körüli szinten áll, de sok egyedi tényező, például a korábbi céltartalékok felszabadítása torzítja a mértékét.

A bankrendszerben szükség lenne egy erőteljes konszolidációra is, eddig valójában „semmi” nem történt ebben a tekintetben, egyedül a takarékszövetkezetek összeolvadása csökkentette érdemben a pénzintézeti szereplők számát – mutatott rá az MNB elnöke.

Nagy Márton kiemelte: nemzetközi összehasonlításban nagyon drága a magyar lakossági pénzforgalom, jelentős díjakat számolnak fel a bankok az értékpapír-szolgáltatásokra, és nagyon magasak a hitelkiváltási költségek, különös tekintettel arra, hogy Európa nagy részében ingyenes a hitelkiváltás.

Rámutatott: a jegybank kiemelt célnak tekinti, hogy a meglévő lakáshitel-állományban is el kell érni a fix kamatozású hitelek arányának növelését, ehhez a lakosság hozzáállásának változására és a kockázatok felismerésére is szükség van. A bankok tájékoztató levelet fognak kiküldeni a lakosságnak, az MNB célja, hogy a változó kamatozású lakáshitelek aránya 10-15 százalék körülire csökkenjen a jelenlegi közel 60 százalékos szintről – mondta Nagy Márton.