Nem mindegy, mit üzen a csomagolás

Az is fogyasztóvédelem, ha olyan irányba tereljük a fogyasztókat, ami számukra egészségesebb döntéseket jelent. Szakály Zoltán intézetigazgató egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem dékánhelyettese a táplálkozásmarketing témájában arról beszélt lapunknak, befolyásolhatók-e egyáltalán a vásárlók a tudatos irányba vagy általában megfontolás nélkül csak (v)esznek.

A fogyasztó inkább hisz a benyomásainak, mint a feliratoknak Fotó: REUTERS/Peter Summers

Vannak felmérések, amelyek szerint az emberek hetven százaléka nem vagy csak kismértékben akar változtatni fogyasztási szokásain, emiatt csupán apró lépésekkel lehet a kedvezőbb választás irányába befolyásolni a vásárlókat – mondta a Magyar Nemzetnek Szakály Zoltán intézetigazgató egyetemi tanár. A Debreceni Egyetem dékánhelyettese nemrég Evés ésszel vagy ész nélkül címmel tartott előadást egy táplálkozásmarketingről szóló konferencián. A tudatos táplálkozást eredményező fogyasztói attitűd kialakulása kapcsán néhány kísérleten keresztül mutatta be az angolul nudge marketingnek nevezett pozitív befolyásolás eszközét.

A professzor elmondta: tudósok vizsgálták például, milyen hatással bír a fogyasztóra az élelmiszertermék csomagolására írt egészségügyi jelölés. Ugyanannak a sajtnak a szeleteit tartalmazó csomagokra négyféle szöveget írtak fel: hagyományos, csökkentett zsírtartalmú, csökkentett sótartalmú és csökkentett zsír- és sótartalmú sajt.

Az eredmény egyértelmű: a fogyasztók az azonosság ellenére a hagyományost tartották a legízletesebbnek és a csökkentett sótartalmút a legkevésbé ízesnek. Ízérzékelésüket tehát felülírta az, hogy feltételezték: a csökkentett sótartalmú sajt rosszabb élvezeti értékkel bír, mint a hagyományos. – Igenis van tehát hatása az enyhe befolyásolásnak, csak példánkban éppen az ellenkezője volt, amit a táplálkozástudományi szakemberek szerettek volna elérni – jegyezte meg Szakály Zoltán.

A fogyasztó inkább hisz a benyomásainak, mint a feliratoknak
Fotó: REUTERS/Peter Summers

Ugyancsak vizsgálták, hogy a csokoládészeletek adagnagysága hogyan hat a két csoportba rendezett fogyasztókra. Ugyanabból a minőségű csokiból három nagy szeletet és tizenhárom kicsit alakítottak ki. A két halmaz kalóriatartalma azonos volt. Miután a kísérleti alanyok megették a csokikat, megmérték, vajon hány kalóriát fogyasztottak el. Kiderült, hogy a kicsiket választók 27 százalékkal kevesebb kalóriát juttattak be szervezetükbe. Ezt követően az alanyokat is megkérdezték, szerintük hány kalóriát fogyasztottak el, és meglepő eredmény született. Az apró csokik fogyasztói majdnem kétszeresen becsülték túl az elfogyasztott kalóriamennyiséget, vagyis a szemüknek hittek, nem a gyomruknak, és azt gondolták, hogy a darabban mért nagyobb mennyiség több energiabevitelt is jelent.

A szakértő szerint nehéz a túltáplálkozás, az egészségtelen ételek-italok fogyasztása ellen szólni, amikor a reklámok azt harsogják: nassolj chipset, töltsd fel magad energiaitallal! Ezzel együtt, mint mondta, nem reménytelen a törekvés, hogy pozitív irányba tereljék a fogyasztót, ehhez azonban a gyártók, a kereskedők és a fogyasztók közötti kompromisszumos együttműködésre lenne szükség.