Szükség van a legfejlettebb technológiák behozatalára és kínai befektetésekre is

A teljes foglalkoztatás megteremtése után Magyarországnak a legfejlettebb technológiák behozatalára van szüksége, Budapest érdekelt a minél szabadabb globális kereskedelemben, és abban, hogy kínai vállalatok befektessenek az országban – fejtette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, felszólalva az Egy övezet, egy út együttműködés kereskedelmi fórumán Pekingben.

Elmondta, Magyarország és Kína kapcsolatai sosem voltak olyan jók, mint most, és ennek súlyt ad az, hogy idén van a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok megteremtésének hetvenedik évfordulója. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elsők között ismerte el 1949-ben a Kínai Népköztársaságot.

Szijjártó Péter arról beszélt, hogy Magyarország jellegzetes ország a közép-európai térségben, kicsi és nagyon nyitott a gazdasága, amelyet erősen befolyásolnak külső tényezők, például a külső befektetői környezet és az export. A magyar gazdaságban dimenzióváltás zajlik: „a Magyarországon készült” korszakát felváltja a „Magyarországon feltalált” korszaka. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon teljes a foglalkoztatás, ezért ma már nem az a legfőbb kérdés, hogy képes-e nagy számban új munkahelyeket teremteni, hanem az, hogy képes-e növelni a fejlett technológiák piaci részesedését.

„A magyar gazdaságnak ezért valóban szüksége van arra, hogy a legfejlettebb technológiák érkezzenek az országba” – mondta Szijjártó Péter.

Hangsúlyozta, hogy véget ért az a korszak, amikor a beruházások nyugatról keletre tartottak olcsó munkaerőt keresve, a világgazdasági változások iramát ma már legalább annyira diktálja a Kelet, mint a Nyugat. Magyarország ezért érdekelt a keleti nyitásban, abban, hogy a kínai vállalatok befektessenek Magyarországon, és hozzák az országba a legújabb technológiákat. Ehhez Magyarország meglehetősen vonzó környezetet teremt, a legalacsonyabb adókat veti ki az Európai Unió országai közül, a társasági adó például egyszámjegyű, 9 százalékos, és rugalmasak a munkaügyi törvények is – közölte.

„Tekintettel arra, hogy Magyarország rendkívüli erőfeszítéseket tett a gazdaság versenyképességének növelésére, nincs mitől félnie, és teljes mértékben érdekelt a globális szabadkereskedelem megteremtésében. Ezért mindenféle akadályok, korlátozások és szankciók ellen vagyunk. Számunkra annál jobb, minél szabadabb a globális kereskedelem” – szögezte le Szijjártó Péter. Hozzátette, hogy Magyarország ezért támogatja az Egy övezet, egy út elnevezésű kezdeményezést is, amely – mint fogalmazott – megfelelő választ ad az új gazdasági korszak kihívásaira.

Szijjártó Péter leszögezte: Magyarország büszke arra, hogy az európai uniós országok közül elsőként írta alá az Egy övezet, egy út kezdeményezésről szóló szándéknyilatkozatot.

A kezdeményezés sikere összhangban van Magyarország nemzeti érdekeivel és nemzeti stratégiájával, amelyet a keleti nyitás politikájának hívnak – mondta Szijjártó Péter. Rámutatott arra, hogy Magyarország az évtized elején fogalmazta meg ezt a stratégiát, amikor tudatosult benne, hogy a növekedés a jövőben „keletről fog érkezni”. Az volt a célja, hogy kereskedelmi partnerré és Kína befektetési célországává váljon Közép-Európában.

Szijjártó Péter szerint a stratégia sikerét mutatja, hogy Kína jelenleg Magyarország legnagyobb unión kívüli kereskedelmi partnere: tavaly a kereskedelmi forgalom rekordértékű, 8,7 milliárd dollár volt, a kínai cégek magyarországi befektetései pedig meghaladták a 4,2 milliárd dollárt.

Szijjártó Péter pekingi látogatása alkalmával a két ország megállapodást írta alá, amely a jelenlegi kereskedelmi tendenciákhoz igazodva elhárítja az akadályokat a gazdasági együttműködés előtt.