Varga Mihály: Az euróövezeti költségvetés csak többletforrásokkal fogadható el

Varga Mihály leszögezte: a Gazdasági és Monetáris Unió mélyítése során hazánk számára kiemelten fontos az egyenlő elbánás, valamint az egyenlő versenyfeltételek biztosítása.

Az euróövezeti költségvetés kialakítása nem történhet a már meglévő uniós politikák és eszközök kárára, ezért azt Magyarország csak a többéves uniós költségvetési keret megnövelése mellett, vagy az eurózóna-tagállamok által befizetett többletforrásokkal tartja elfogadhatónak – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter az euróövezeti pénzügyminiszterek kibővített ülésén Bukarestben.

A pénzügyminiszter hozzátette: magyar részről elfogadhatóbb célkitűzés lenne, ha a francia és német kezdeményezésre formálódó eurózóna-költségvetés az üzleti ciklusok összehangolását célozná az eurót használó tagállamok között, így az nem eredményezne párhuzamosságokat.

Az Eurócsoport a júniusi határidőt szem előtt tartva folytatta az eurózóna-költségvetés részleteinek kidolgozását, elsősorban az irányítási- és döntéshozatali struktúrára fókuszálva – tájékoztatott Varga Mihály.

Varga Mihály úgy fogalmazott, magyar részről határozottan ragaszkodnak ahhoz, hogy az eurózóna-költségvetés céljai ne legyenek átfedésben az EU27-es körben már létező szakpolitikákkal, illetve célokkal. A folyamatban lévő tárgyalások során ezért kerülni kell az olyan megoldásokat, amelyek párhuzamos célok és eszközök kialakítását eredményezhetik – nyomatékosította a miniszter.

Varga Mihály leszögezte: számos alkalommal kifejezték, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió mélyítése során Magyarország számára kiemelten fontos az egyenlő elbánás, valamint az egyenlő versenyfeltételek biztosítása. Ezért magyar részről azt támogatják, hogy az új eszközt az EU többéves pénzügyi keretrendszerén belül hozzák létre, és így az arról szóló döntés csakis teljes EU27-es konszenzussal, az euróövezeten kívüli tagállamok érdekeit teljes mértékben figyelembe véve születhessen meg – tette hozzá.

Az ülésen a bankuniós Európai Betétbiztosítási Rendszer (EDIS) politikai egyeztetéséről szóló ütemtervről is tárgyaltak a miniszterek. Varga Mihály ezzel kapcsolatban elmondta: Magyarország támogatja a bankunió teljes kialakítását, illetve a kockázatcsökkentő lépéseket, azonban a bankok állami kitettségeinek átszabályozását, illetve az anyabankok erősítését a leánybankok rovására határozottan ellenzi.

Magyarország ragaszkodik versenyképes adórendszeréhez

Magyarország ellenzi a közös társasági adóalap, illetve új típusú áfa-forrás bevezetését az Európai Unióban, és ragaszkodik versenyképes adózási rendszeréhez – mondta az MTI-nek Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken Bukarestben, ahol az EU pénzügyminisztereinek informális tanácskozásán vesz részt.

„Nem kívánjuk a cégeinket, vállalkozásainkat a jövőben sem többletadóval terhelni, azt gondoljuk, hogy a felzárkózásnak, a versenyképességnek ez egy fontos eszköze, az adócsökkentés kormánya vagyunk, nem az adóemelésé, ezért nem tudjuk ezt a francia felvetést elfogadni” – szögezte le a miniszter.

Megjegyezte, az euróövezeten belül sem mindenki támogatja új típusú adók bevezetését, például Hollandia és Luxemburg is azt hangsúlyozta, hogy az adózási rendszer szuverén módon a nemzetállamok hatáskörébe tartozik, és a versenyképesség növelésének fontos eszköze.

Varga Mihály beszámolt arról, hogy élénk vita van az unióban a 2021-2027-es pénzügyi ciklus költségvetéséről. Vannak olyan felvetések, amelyek szerint külső forrásokon keresztül kell megerősíteni az EU költségvetését, de ezeket Magyarország nem osztja.

Bírálta a vámbeszedési kulcs csökkentéséről szóló javaslatot is. Rámutatott: a vámbevételek fontos részét képezik a magyar költségvetésnek és biztosabb bevételi forrást jelentenek, mint az ennek kiváltására javasolt adók bevezetése. Ezek között az Európai Bizottság által javasolt új típusú áfa-forrást említette, hozzátéve: a bizottság még nem oszlatta el azokat a tagállami félelmeket, hogy az új típusú áfa kivetése többletadót jelentene.

„Azt mondjuk, hogy nemzeti jövedelem alapú befizetésre kell építeni a jövő hétéves költségvetést. Ez Magyarország számára is többletbefizetést jelentene, de hajlandók vagyunk ezt vállalni, annak érdekében, hogy azok a fontos célokat, amelyek a migráció kezelésében, a közös európai véderő kialakításában költségként fölmerülnek, finanszírozni tudjuk” – magyarázta a miniszter.

Az EU költségvetéséről szólva elmondta: Magyarország nem tud elfogadni olyan átalakításokat, amelyek csökkentenék a kohéziós forrásokat, azokat munkanélküliségi, vagy más mutatók alapján átcsoportosítva a fejlettebb országokhoz.

Informális Ecofin-tanácskozásuk előtt az EU pénzügyminiszterei az eurózóna kibővített ülésén vettek részt Bukarestben. Az eurózóna elkülönített költségvetésének kialakítását célzó francia-német javaslatról szólva Varga Mihály elmondta: nagy kérdés, hogy ez az uniós költségvetésen kívül, vagy belül valósulna-e meg.

Rámutatott: Magyarország ellenezi, hogy a 19 országot tömörítő euró-zóna költségvetése – kohéziós, vagy agrártámogatásokra fordítandó – forrásokat vonjon el azoktól az országoktól, amelyek még nem vezették be a közös fizetőeszközt. Nem lehet jó egy olyan megoldás, amikor különbséget tesznek a döntéshozatali eljárásnál az eurózónás és azon kívül álló országok között – tette hozzá.

Ha külön költségvetése lesz az euróövezetnek, Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az az EU-s költségvetés része legyen, és az erről szóló döntés teljes EU-27-es konszenzussal, az euróövezeten kívüli tagállamok érdekeinek teljes mértékű figyelembe vételével szülessen meg – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.