Varga Mihály: Az euróövezeti költségvetés csak többletforrásokkal fogadható el

Varga Mihály leszögezte: a Gazdasági és Monetáris Unió mélyítése során hazánk számára kiemelten fontos az egyenlő elbánás, valamint az egyenlő versenyfeltételek biztosítása.

Magyarország ragaszkodik versenyképes adórendszeréhez

Magyarország ellenzi a közös társasági adóalap, illetve új típusú áfa-forrás bevezetését az Európai Unióban, és ragaszkodik versenyképes adózási rendszeréhez – mondta az MTI-nek Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken Bukarestben, ahol az EU pénzügyminisztereinek informális tanácskozásán vesz részt.

„Nem kívánjuk a cégeinket, vállalkozásainkat a jövőben sem többletadóval terhelni, azt gondoljuk, hogy a felzárkózásnak, a versenyképességnek ez egy fontos eszköze, az adócsökkentés kormánya vagyunk, nem az adóemelésé, ezért nem tudjuk ezt a francia felvetést elfogadni” – szögezte le a miniszter.

Megjegyezte, az euróövezeten belül sem mindenki támogatja új típusú adók bevezetését, például Hollandia és Luxemburg is azt hangsúlyozta, hogy az adózási rendszer szuverén módon a nemzetállamok hatáskörébe tartozik, és a versenyképesség növelésének fontos eszköze.

Varga Mihály beszámolt arról, hogy élénk vita van az unióban a 2021-2027-es pénzügyi ciklus költségvetéséről. Vannak olyan felvetések, amelyek szerint külső forrásokon keresztül kell megerősíteni az EU költségvetését, de ezeket Magyarország nem osztja.

Bírálta a vámbeszedési kulcs csökkentéséről szóló javaslatot is. Rámutatott: a vámbevételek fontos részét képezik a magyar költségvetésnek és biztosabb bevételi forrást jelentenek, mint az ennek kiváltására javasolt adók bevezetése. Ezek között az Európai Bizottság által javasolt új típusú áfa-forrást említette, hozzátéve: a bizottság még nem oszlatta el azokat a tagállami félelmeket, hogy az új típusú áfa kivetése többletadót jelentene.

„Azt mondjuk, hogy nemzeti jövedelem alapú befizetésre kell építeni a jövő hétéves költségvetést. Ez Magyarország számára is többletbefizetést jelentene, de hajlandók vagyunk ezt vállalni, annak érdekében, hogy azok a fontos célokat, amelyek a migráció kezelésében, a közös európai véderő kialakításában költségként fölmerülnek, finanszírozni tudjuk” – magyarázta a miniszter.

Az EU költségvetéséről szólva elmondta: Magyarország nem tud elfogadni olyan átalakításokat, amelyek csökkentenék a kohéziós forrásokat, azokat munkanélküliségi, vagy más mutatók alapján átcsoportosítva a fejlettebb országokhoz.

Informális Ecofin-tanácskozásuk előtt az EU pénzügyminiszterei az eurózóna kibővített ülésén vettek részt Bukarestben. Az eurózóna elkülönített költségvetésének kialakítását célzó francia-német javaslatról szólva Varga Mihály elmondta: nagy kérdés, hogy ez az uniós költségvetésen kívül, vagy belül valósulna-e meg.

Rámutatott: Magyarország ellenezi, hogy a 19 országot tömörítő euró-zóna költségvetése – kohéziós, vagy agrártámogatásokra fordítandó – forrásokat vonjon el azoktól az országoktól, amelyek még nem vezették be a közös fizetőeszközt. Nem lehet jó egy olyan megoldás, amikor különbséget tesznek a döntéshozatali eljárásnál az eurózónás és azon kívül álló országok között – tette hozzá.

Ha külön költségvetése lesz az euróövezetnek, Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az az EU-s költségvetés része legyen, és az erről szóló döntés teljes EU-27-es konszenzussal, az euróövezeten kívüli tagállamok érdekeinek teljes mértékű figyelembe vételével szülessen meg – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.