– A rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint idén a február és április között vizsgált időszakban, a 2010-es közel 12 százalékról 3,5 százalékra csökkent a munkanélküliség, ami a negyedik legalacsonyabb az unióban – hangsúlyozta tegnap a pénzügyminiszter a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb munkaerőpiaci adataira reagálva.
Varga Mihály emlékeztetett: a munkavállalást ösztönző gazdaságpolitika, a célzott foglalkoztatási programok, a munkahelyteremtő beruházások és a munkát terhelő adók csökkentése eredményesek, hiszen kilenc év alatt kevesebb mint harmadára csökkent az állás nélkül lévők száma hazánkban. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kedvező folyamatokat tovább segítheti a rugalmas foglalkoztatás elterjesztése, a képzések, átképzések erősítése és a munkaerő-közvetítés hatékonyabbá tétele a járási foglalkoztatási osztályokon. A kormány már hat megyére terjesztette ki a munkaügyi hivatalok megújítását célzó programot, s fokozatosan az egész országban kiépül az új rendszer. Az átalakítás célja, hogy a még meglévő munkaerő-tartalék könnyebben elhelyezkedhessen a versenyszférában, eddig több mint 13 ezer álláskeresőt közvetítettek ki sikeresen.
Fotó: Mirkó István
Varga Mihály hozzátette: a kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodás, amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza, hozzájárul ahhoz, hogy a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben is tovább emelkedhessen a foglalkoztatottak száma az elkövetkezendő időszakban.
A február és április közötti időszakban átlagosan 47 ezer fővel dolgoztak többen, mint 2018 azonos időszakában, összesen 4,492 millióan. Ezzel a foglalkoztatottsági ráta 74,9 százalékra nőtt a 20–64 éves korcsoportban, hajszálnyira elmaradva a 2020-ig tett, 75 százalékos európai uniós vállalásunktól. A munkanélküliség 3,5 százalékra esett, a vizsgált időszakban 162 ezren szerepeltek az álláskeresői nyilvántartásban. A közmunka is tovább zsugorodott: a közfoglalkoztatottak száma 40 ezer fővel, 117 ezerre esett, az adatok pedig azt jelzik, a versenyszférában sikerült munkát találniuk az érintetteknek.
Visszaültetnék az iskolapadba az alulképzetteket
Pénzügyi elemzők szerint egyre lassabban növelhető a foglalkoztatottság, mivel szinte már csak a képzetlen munkaerő maradt szabadon a piacon. Horváth András, a Takarékbank elemzője arra figyelmeztetett, a teljes foglalkoztatottság további 250-300 ezer új álláshely betöltése után lenne elérhető. Ám a foglalkoztatottság szintjén érdemben már csak úgy lehet javítani, ha a kormány az alacsonyan képzetteket szakpolitikai intézkedésekkel „bekényszeríti” az oktatási rendszerbe. Az elemző úgy véli, érdemben nem mozdul a munkaerőpiac, amíg a hazai bérek el nem érik azt a szintet, amitől elindulna a magasan képzett munkaerő be- és visszaáramlása.
