Varga Mihály: A rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség Magyarországon

A rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség Magyarországon, mint idén február és április között; a 2010-es mintegy 12 százalékról 3,5 százalékra csökkent a mutató, amellyel Varga Mihály pénzügyminiszter ismertetése szerint Magyarország az Európai Unió 28 tagországa között a negyedik helyen áll, Lengyelországgal holtversenyben.

Budapest, 2019. február 16. Varga Mihály pénzügyminiszter 2019. február 16-án a minisztériumban sajtótájékoztatót tart abból az alkalomból, hogy az S&P egy fokozattal "BBB/A-2"-re javította a hosszú és rövid futamidejû magyar államadósság besorolását. MTI/Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

Varga Mihály a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva szerdán Budapesten sajtótájékoztatón Magyarország foglalkoztatási mutatóinak alakulását is méltatta, miután idén február és április között 47 ezer emberrel többen dolgoztak, mint az előző év azonos időszakában.

Az adatok azt mutatják, hogy „egyre kevesebb olyan álláskereső ember van ma Magyarországon, aki nem talált a maga számára munkát” – fogalmazott.

A KSH szerdai közlése szerint idén a február-áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 492 ezer volt, 47 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek átlagos létszáma 162 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt.

Varga Mihály kiemelte, a közfoglalkoztatottakat célzó képzések és programok is eredményesek voltak, a közfoglalkoztatottak száma ugyanis az elmúlt egy évben 40 ezerrel csökkent. Javulásnak tekinthető, hogy a munkanélküliségben átlagosan eltöltött időtartam is 14 hónapra mérséklődött, „ezzel persze nem vagyunk elégedettek, ennek időtartamát tovább akarjuk csökkenteni” – mondta a miniszter.

Arról is beszámolt, hogy míg a 2010-es kormányváltáskor a foglalkoztatási ráta csupán 54 százalékos volt, már a 69,8 százalékot is elérte. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a mutató tovább emelhető, ugyanis van lehetőség az inaktív réteg egy részének munkába állítására.

A KSH adatai szerint – többek között a munkanélkülieket és a közfoglalkoztatottakat tekintve – körülbelül 560 ezerre tehető a munkavállalási korú inaktívak száma. Hozzátette, a kormány arra számít, hogy az emelkedő bérek hatására emelkedni fog a külföldről hazatérő magyar munkavállalók száma is.

Kérdésre válaszolva leszögezte, Magyarországon egyetlen beruházás sem kerülhet veszélybe azért, mert az országban nincs megfelelő rendelkezésre álló munkaerő. Ezért azokban a szakmákban, szakmacsoportokban, ahol átmenetileg nem áll rendelkezésre megfelelően képzett magyar munkaerő ott a cégek, vállalatok számára lehetőség van külföldi munkaerő alkalmazására. Ez nem egy hosszú távú, tartós megoldás – jelentette ki a pénzügyminiszter, aki szerint a kormány pont a szakképzési rendszer, a felnőttképzési programok segítségével szeretné elérni, hogy az inaktívak közül minél többen kerüljenek vissza a munkaerőpiacra, és be tudják tölteni az egyes ágazatokban megjelenő üres álláshelyeket.

A Pénzügyminisztérium által az MTI-nek szerdán eljuttatott közleményben az áll, hogy a kormány által már hat megyére kiterjesztett programban, amely a munkaügyi hivatalok átalakításával a még meglévő munkaerő tartalékot akarja a versenyszférába irányítani, már több mint 13 ezer álláskeresőt közvetítettek ki sikeresen az elsődleges munkaerőpiacra. A programot fokozatosan kiterjesztik az egész országra – olvasható a tárca közleményében.