Jelentősen visszaesett a rendszerváltás óta a hazai vöröshagyma-termesztés, a magyar gazdák jelenleg a belföldi szükséglet mindössze ötven-hatvan százalékát képesek megtermelni. Ezért a gazdálkodók a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai segítségével a jövőben javítani kívánnak az importtal szembeni arányon. A kamara közleménye szerint ehhez egyebek mellett a technológiai fejlesztésekre, megfelelő fajtaválasztásra és a tárolókapacitások növelésére van szükség.
Már megkezdték a termesztők az áttelelő vöröshagyma betakarítását, a szezon júniustól augusztusig tart. A zöldség termőterülete ugyan fokozatosan csökken, ám a technológiai beruházásoknak köszönhetően a hozamok ennek ellenére emelkednek, az éves hazai mennyiség eléri a 65-70 ezer tonnát. A vöröshagymát a korábbi évtizedekkel ellentétben ma már friss termékként vásárolják a fogyasztók, a házi tárolás gyakorlatilag megszűnt.
Fotó: Havran Zoltán
A hazai piacon jelen vannak a nagy hagymatermelő országok termékei is: a lengyel, az osztrák, a német, valamint a holland árukkal kell versenyezniük a hazai hagymatermesztőknek. Vöröshagymát tavaly 1470 hektáron termesztettek, fő termőterületei Csongrád, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Győr-Moson-Sopron megyékben található. Az éves fogyasztás átlagosan fejenként tíz-tizenkét kilogramm.
Az agrárkamara felidézte: a termesztők versenyképességének javítása érdekében még 2017-ben létrehozták a hagyma munkacsoportot, ami nem csak a termelés hatékonyságának javításában tölt be hiánypótló szerepet, de a piacszervezésben is nagy segítséget jelent. Alapvető cél, hogy azokban az időszakokban, amikor megtalálható a magyar áru a piacon, akkor azt forgalmazzák a kereskedők. A magyar vöröshagyma versenyképességének erősítéséhez a tárolhatóság fokozása és a tárolókapacitások növelése is szükséges, hogy a vöröshagyma minősége a betakarítástól számítva öt-hat hónapon keresztül a piaci elvárásoknak megfelelő minőségű maradjon.
