Dilemmát okoz a Facebook valutája

Alighanem elhúzódó és sok súrlódással járó folyamat indult azzal, hogy a Facebook a napokban bejelentette: kriptovalutát, saját pénzt dob piacra. A digitális fizetőeszközökkel eddig se tudtak mit kezdeni az egyes országok szabályozói, de most először kell olyan nagyságrendű kérdéssel szembenéz­niük, amely akár több milliárd embert, Magyarországon is a lakosság felét érinti.

Ha folytatják az eddig felvásárlási politkájukat, a konkurencia képtelen lesz mellettük kibontakozni Fotó: Alberto Estevez Forrás: MTI/EPA/Alberto Estevez

A hagyományos pénzügyi rendszertől függetlenedni akarók számára örömünnep, az egyes országok piacfelügyeletének azonban a következő időszak legkomolyabb fejtörését okozó bejelentését tette a héten a Facebook, amely saját kriptovalutát jelentet meg. A librának hívott virtuális pénz mögé a legnagyobb közösségi oldal üzemeltetője mellett több mint húsz ismert multinacionális cég állt be, ami a vállalat tervei szerint a 2020-as indulásra már százas mezőnnyé fog bővülni.

– Amennyire jelen állapotban értelmezhető az elképzelés, egy független letéti számla áll a blokklánc-technológián alapuló digitális pénz mögött. Ez indexálva van egyszerre az amerikai dollárhoz, az euróhoz, az angol fonthoz és a japán jenhez is. A rendelkezésre bocsátott tőke biztosítani fogja, hogy stabil marad az árfolyam – mondta lapunknak Pataki Gábor, a CoinBroker.hu alapítója.

– Mindezt a technológiai cégek összefogásának is tekinthetjük a bankrendszerrel szemben, amely mostanság látványosan nem tud megújulni, és a működtetése is drága – tette hozzá. A szakember rámutatott, a Facebook lépésében fontos tényező, hogy nem egy bankon keresztül indultak, hanem a blokklánc-technológiát választva, világcégeket vontak be partnereiknek, amelyek között a Visa és a MasterCard is megtalálható. A Facebook szerepét épp ezért szerinte nem szabad túlbecsülni, elsősorban a márkanév kommunikációs súlya lehet fontos a felhasználóknak.

– Ez nagy lépés abba az irányba, hogy a gyerekeinknek már nem biztos, hogy lesz hagyományos bankszámlájuk. A banki szolgáltatások díjának csökkenését várom az új digitális valuta bevezetésétől. Nagyon komoly ellenállás látszik a szabályzói oldalról, de nem látom, hogy miként lehetne mindezt megakadályozni – mutatott rá Pataki Gábor.

A kriptovaluták támogatóinak népes tábora régóta a központi kibocsátó nélküli pénz elterjedésében látja az új gazdasági modell meghonosodását, ami független a bankrendszertől, amely drága, és az ügyfelek számára kiszolgáltatottsággal jár. Ezzel szemben állnak a kormányok és a piacfelügyeletek, amelyek féltik a szabályozás, s így biztos háttér nélküli piactól az ügyfeleket, csakúgy mint az egyes állami jogkörök csorbulását.

Szép új világ. Mark Zuckerbergék a kapcsolataink után már a pénzügyeinket is felügyelnék
Fotó: MTI/EPA/Alberto Estevez

Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a legfejlettebb gazdaságokat tömörítő G7-csoport jegybankárait arra kérte fel, hogy vizsgálják ki a libra hatását, mondván, a közösségi oldal pénze nem válhat önálló fizetőeszközzé. Mark Carney, az Egyesült Királyság jegybankjának elnöke viszont azt mondta, nyitottnak kell maradni a hatékony, határokon átívelő pénzforgalmat segítő technológiák iránt.

A magyar kormányzat is inkább ellenzi, semmint bátorítja a libra elterjedését. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón a Magyar Nemzet kérdésére azt mondta, „nem kell megengedni”, hogy a Facebook pénzzel álljon elő. A magyar kormány szerint az államok feladata a pénzkibocsátás, amit nem szabad a közösségi oldalra hagyni, amely az elmúlt években számos botrány központi szereplője volt. Legtöbbször azért, mert nem tudta felhasználói adatait megvédeni.

űA pénzpiacok felügyeletét is ellátó Magyar Nemzeti Bank évek óta lényegé­ben változatlan, se nem támogató, se nem tiltó iránymutatást tart érvényben a kriptovaluták ügyében. Teszi ezt azért, mert nem érdemes a komoly, innovatív lehetőségeket nyújtó iparágat megfojtani, ugyanakkor a kibocsátó és a tényleges felügyelet hiányában azoknak, akik önhibájukból vagy bűncselekmény miatt áldozatul esnek, nincs hova fordulniuk. A kérdés világszerte kétmilliárd, de idehaza is nagyjából ötmillió Facebook-felhasználót érint.