Immár a jegybanki kommunikáció elemzésében is jelen van a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia. A Helsinki központú Nordea Bank, a skandináv térség egyik legfontosabb piaci szereplője a mesterséges intelligencia segítségével igyekszik feltérképezni, hogy a fontosabb központi bankoktól mi várható, milyen kérdéseket tartanak a leglényegesebbnek a döntéshozók. A Nordea jelenleg az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) és a svéd Riksbank üléseinek jegyzőkönyveit vizsgálja, valamint az Európai Központi Bank közleményeit is elemzi, de a vizsgálat logikája bármelyik központi bankra alkalmazható.
Közgazdászok, banki befektetők és a jegybanki működést követő újságírók alaposan elemeznek minden közleményt, minden nyilatkozatot, amelyek a jegybanki döntéshozók részéről elhangzanak – és ezzel a közlő is tisztában van. Mario Draghinak, az Európai Központi Bank elnökének is csak annyit kellett kijelentenie 2012-ben, hogy mindent megtesznek az euró megóvásáért, ennek nyomán pedig a svájci központi bank is képes volt fenntartani a frank árfolyamát, valamint a kijelentés alapján kiadott nyilatkozataival a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is befolyásolta a piacokat. Ezek csak szavak, intézkedés nem feltétlenül társul hozzájuk, hihetnénk. Azonban egy hiteles jegybank már ennyivel is képes elérni piaci változásokat, illetve irányt is mutat az egyes szegmensek finanszírozásában érintett piaci szereplőknek.
Fotó: REUTERS/Kai Pfaffenbach
A Nordea a mesterséges intelligencia segítségével négy szempontból vizsgálja a jegybanki kommunikációt. Az elérhető korábbi jegyzőkönyvek alapján történetet vázol fel pusztán arra fókuszálva, hogy milyen témák, kérdéskörök bizonyultak az adott pillanatban fontosnak a monetáris tanácsoknál. A rendszer az elérhető információk alapján egy szélesebb képet vizsgáló, Hawk-o-Meternek hívott skálát is képez.
A magyarra talán „héjamérőnek” fordítható indikátor lényege, hogy megmutassa: az adott jegybank éppen mennyire szigorú „héja” vagy a feltételek lazítása felé hajló „galamb”. A mesterséges intelligencia harmadik elemként a fő mutatót (az első pontot) finomítva vizsgálja a kommunikációt. A rendszer képes az egyes utalásokat, szavakat is csoportosítani annak megfelelően, hogy azok épp szigorúbb vagy lazább politika felé mutatnak. Végül pedig, a program a kanadai jegybank modelljét felhasználva, a korábbi jegybanki kommunikációt összesítve az egyes közlemények közötti eltérések alapján is képes történetet és iránymutatást bemutatni a piaci szeplőknek.
