Jóval kevesebb káros anyag jut a levegőbe

Ma közel negyedével kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátása mellett állít elő egységnyi bruttó hazai terméket (GDP-t) a magyar gazdaság, mint 2010-ben – mondta Kaderják Péter.

Ma közel negyedével kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátása mellett állít elő egységnyi bruttó hazai terméket (GDP-t) a magyar gazdaság, mint 2010-ben – erről Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára beszélt az Európai Unió energiaügyekért felelős minisztereinek találkozóján. A luxembourgi tanácsülésen a tárcavezetők megvitatták a 2030-ra és az azt követő időszakra kitűzött energetikai és éghajlat-politikai célok elérését biztosítani hivatott energiarendszer kihívásait. Az energetikai átállás mikéntjéről politikai iránymutatást, tanácsi következtetéseket fogadtak el – közölte az ITM.

Magyarország az uniós tagállamok közül elsőként ratifikálta a párizsi klímaegyezményt, és elkötelezett annak sikerességében, valamint a 2030-as kibocsátáscsökkentési célok elérésében is – fogalmazott Ka­derják Péter. Hozzátette: ideológiai viták helyett azonban alapos elemzésre és tervezésre van szükség, toleránsnak kell lennünk azokkal a tagállamokkal, amelyeknek a közös vállalások teljesítése a legnagyobb nehéz­séget okozza, ahogy fontos szerinte a klímacélok technológiasemleges végrehajtása is.

A globális üvegházhatású gáz kibocsátásának kilenc százalékáért felel az Európai Unió, a magyar szennyezés pedig a teljes uniós mennyiség egy százalékát teszi ki. Eközben viszont az eddig elért hazai kibocsátáscsökkentés az egyik legjelentősebb a tagállamok közül – mondta az államtitkár, kiegészítve azzal, hogy az ­1990-es szinthez képest Magyarország 32 százalékkal mérsékelte az üvegházhatású gázok emisszió­ját, az eredmény ­uniós összevetésben a kilencedik helyre pozicionálta. Az egy főre jutó magyarországi kibocsátás a tagállamok között a hatodik legjobb érték.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyarországi áramtermelés hatvan százaléka szén-dioxid-mentes: ötven százalék nukleáris, tíz százalék megújuló energiából származik. A zöld- és az atomenergia együttes használatával 2030-ra a belföldi áram-előállítás akár kilencven százalékban karbonmentes lehet – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az innováción alapuló gazdasági fejlődés és az éghajlatváltozás elleni fellépés egymást kölcsönösen támogató hatású.

Az államtitkár kiemelte, hogy a magyar álláspont világos: a klímapolitikai célok nem érhetők el nukleáris energia nélkül. Az Európai Bizottság és számos más nemzetközi szervezet (köztük a Nemzetközi Energia Ügynökség) is kijelentette korábban, hogy a klímavédelmi tervek csak az atomenergia tartós alkalmazásával teljesíthetők. A célokhoz megfelelő támogatás is szükséges, például az energiarendszerek korszerűsítésére azért, hogy a fogyasztók számára ne emelkedjen az áram ára. Az ­uniós stratégia kialakítása során lépésről lépésre kell haladni az államtitkár szerint, annak alapjai a tagállami stratégiák, így meg kell várni azok kidolgozását, véglegesítését.