A forró égövön lakók is hűtenének

A klímaváltozással járó egyre intenzívebb hőhullámok a fejlődő országokat kifejezetten súlyosan érintik. Az olyan területeken is felmerült az igény a légkondicionálásra, ahol nem teljes a villamosenergia-hálózat kiépítettsége.

Több milliárdan élnek olyan területen, ahol a napi átlaghőmérséklet 25 fok felett van Fotó: MTI/EPA/Radzsat Gupta

A korábbi évekhez képest az idei nyár viszonylag kegyes Magyarországhoz abból a szempontból, hogy eddig csak néhány hőségriadót kellett átvészelnünk. A melegebb napokon a legtöbbeknek lehetősége van klímás helyiségbe húzódni, ez a fejlett országokban megszokott, ám az elmaradottabb térségekben ez gyakran kuriózum. Különösen kitettek a globális klímaváltozás okozta mind forróbb hőséghullámoknak azok a régiók, amelyek az Egyenlítőhöz közelebb fekszenek. Majdnem 2,8 milliárd ember él olyan területen, ahol a napi átlaghőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot, és alig tíz százalékuknak van klímaberendezése – hívta fel a figyelmet a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). A légkondicionálót tulajdonlók aránya Japánban és az Egyesült Államokban meghaladja a kilencven százalékot, és ugyan 2050-re a nehezebb helyzetben lévő régiókban is 2,5 milliárdra emelkedhet a mesterségesen javított klímát élvezők száma, 1,9 milliárdan továbbra is nélkülözni fogják a berendezéseket.

Az IEA a Cooling for All (Hűtést mindenkinek) című tanulmányában vizsgálta azt, hogy mennyi és milyen forrású energiára lesz szükség a megfizethető és fenntartható hűtési rendszerek kiépítéséhez. Az elemzők azt feltételezték, hogy a forró égövön lakók több mint kilencven százaléka rendelkezik légkondicionálóval 2100-ban. Mivel ezek a berendezések viszonylag sok áramot fogyasztanak, lényeges kérdés, hogy milyen hálózaton jut el az otthonokba a villamos energia. Az energiaügynökség szerint annak a 900 millió embernek az egyharmada, aki ma villamosenergia-hálózatot nélkülöző területen él, valamilyen, hálózattól független (off-grid) áramforrást fog használni 2030-ra, míg mintegy 400 mil­liónak minihálózatok nyújtanak majd villamos energiát.

Két lehetséges utat vázolt fel az IEA arra, hogyan oldhatják meg az off-grid technológiák a forró égövön az épületek hűtését: vagy egyéni dízelgenerátor, vagy napelemes berendezés jöhet szóba. Olyan klímaberendezéssel számoltak, amely nagyjából húsz négyzetméternyi helyiséget képes hűvösen tartani.

Több milliárdan élnek olyan területen, ahol a napi átlaghőmérséklet 25 fok felett van
Fotó: MTI/EPA/Radzsat Gupta

Nagyjából 175 millió háztartáshoz ér el a villamos energia az IEA szerint 2050-re, ami mintegy 105 terawattóra (TWh) többlet-energiaigénnyel jár majd. Ennek mintegy 45 százalékát a klímaberendezések használják majd fel. Figyelembe véve azt, hogy a szóban forgó háztartások bevétele jellemzően alacsony, a levegő hűtése minden bizonnyal nagy terhet jelent majd nekik. Emiatt lényeges a kifejezetten hatékony energiafelhasználású berendezések használata ezekben az országokban, különösen a dízelgenerátoros megoldásoknál. Ha a klímák átlagos teljesítménye 2050-re ötven százalékkal javulna, akkor a dízelgenerátor éves költsége napi háromórás hűtéssel több mint harmadával csökkenne.

A napelemes rendszerek is jó lehetőségként kínálkoznak az árammal el nem látott területek hozzáférésének fejlesztésére, még az akkumulátorral együtt is megfizethető hűtési megoldást kínál ez a technológia az IEA számításai szerint. Igaz, egy nagy méretű, 250 W kapacitású napelemmodul és egy lítiumion-akkumulátor napsütéses napon is csak egy tipikus háztartás teljes villamosenergia-igényének mintegy nyolcvan százalékát elégítheti ki. Ám ha a napelem hatékonyságán lehetne javítani, úgy akár 95 százalékra is nőhet az arány, de továbbra is kihívást jelentene az esti csúcsidei áramszükséglet fedezése. A megoldás nagyobb nap- és akkumulátorkapacitás, vagy a hűtött víz vagy jég hatékonyabb tárolása lehet.

A tanulmány készítői arra jutottak, hogy a napelemes rendszereket érdemes kiegészíteni dízelgenerátorokkal, ilyen megoldások pedig már ma is léteznek a fejlődő országokban. A hibrid rendszerek működtetési költsége ráadásul alacsonyabb, mint a pusztán dízelgenerátorosé. Az energiaügynökség megjegyezte azt is, hogy hatékonyabb és észszerűbb lehet a középületek hűtését megoldani, hiszen napközben inkább ezekben tartózkodnak az emberek, mint otthon.