Fotó: MTI/EPA/Radzsat Gupta
Nagyjából 175 millió háztartáshoz ér el a villamos energia az IEA szerint 2050-re, ami mintegy 105 terawattóra (TWh) többlet-energiaigénnyel jár majd. Ennek mintegy 45 százalékát a klímaberendezések használják majd fel. Figyelembe véve azt, hogy a szóban forgó háztartások bevétele jellemzően alacsony, a levegő hűtése minden bizonnyal nagy terhet jelent majd nekik. Emiatt lényeges a kifejezetten hatékony energiafelhasználású berendezések használata ezekben az országokban, különösen a dízelgenerátoros megoldásoknál. Ha a klímák átlagos teljesítménye 2050-re ötven százalékkal javulna, akkor a dízelgenerátor éves költsége napi háromórás hűtéssel több mint harmadával csökkenne.
A napelemes rendszerek is jó lehetőségként kínálkoznak az árammal el nem látott területek hozzáférésének fejlesztésére, még az akkumulátorral együtt is megfizethető hűtési megoldást kínál ez a technológia az IEA számításai szerint. Igaz, egy nagy méretű, 250 W kapacitású napelemmodul és egy lítiumion-akkumulátor napsütéses napon is csak egy tipikus háztartás teljes villamosenergia-igényének mintegy nyolcvan százalékát elégítheti ki. Ám ha a napelem hatékonyságán lehetne javítani, úgy akár 95 százalékra is nőhet az arány, de továbbra is kihívást jelentene az esti csúcsidei áramszükséglet fedezése. A megoldás nagyobb nap- és akkumulátorkapacitás, vagy a hűtött víz vagy jég hatékonyabb tárolása lehet.
A tanulmány készítői arra jutottak, hogy a napelemes rendszereket érdemes kiegészíteni dízelgenerátorokkal, ilyen megoldások pedig már ma is léteznek a fejlődő országokban. A hibrid rendszerek működtetési költsége ráadásul alacsonyabb, mint a pusztán dízelgenerátorosé. Az energiaügynökség megjegyezte azt is, hogy hatékonyabb és észszerűbb lehet a középületek hűtését megoldani, hiszen napközben inkább ezekben tartózkodnak az emberek, mint otthon.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!