A kislány rendkívül rövid idő alatt nemcsak a Tescót, a Walmartot és egyéb óriásvállalatokat „vett rá” a kizárólag szabadtartásból származó termékek értékesítésére, de európai polgári kezdeményezést is indított.
A petíció aláírói néhány hete érték el az egymillió főt, ami azt jelenti, az Európai Bizottságnak napirendre kell vennie a kérdést. Várhatóan Brüsszel keresztül is viszi a ketreces haszonállattartás beszüntetését, mivel a bizottsághoz közel álló lobbiszervezetek – ahogy korábban is írtuk – számos, a cél megvalósítását segítő tanulmányt, forgatókönyvet is letettek már az asztalra.
Gyakorlatilag az egész mezőgazdaság ki van szolgáltatva a Greta Thunberget és Lucy Gavaghamat is felhasználó, vélhetően politikai alapon szervezett zöldforradalomnak és mozgalmainak. Úgy vélik, a bolygó megmentéséhez és a klímacélok eléréséhez nemcsak az államoknak és a piacnak kell érdemben tennie, de a lakosságnak is. Több tanulmányban, köztük az Európai Unió döntéshozatalában érdemi véleményformáló csoport, az Eurogroup for Animals szerint a következő évtizedekben a felére kell csökkenteni a hús-, hal- és tojásfogyasztást a klímacélok eléréséhez.
A haszonállattartás szigorítására vonatkozó mozgalmakat a tengerentúlról is támogatják: az Egyesült Államokban működő Human League például évi ötvenezer dollárral, 15 millió forinttal támogatja a hasonló európai aktivistatevékenységet.
Greta Thunberget – ahogy korábban lapunk arról már többször beszámolt – figyelemre méltó gyorsasággal ismerte meg a világ. A kislány mögé bújtatott klímaharchoz rendre az újbaloldali, globalista gondolkodók, aktivisták sorakoztak fel, akik szerint a máshogy gondolkodó politikusok – kiemelten Donald Trump amerikai elnök vagy a populistáknak nevezett jobboldali vezetők – járulnak hozzá a klímakatasztrófához.
A The Guardian brit lap többször írt arról, hogy az eredményes klímaharchoz a társadalom és a gazdaság teljes átalakítására van szükség, de a sikerhez fel kell lépni a populisták ellen is, s ez a téma legalább olyan meghatározóvá válhat, mint a jobboldali pártok bevándorlásellenes retorikája.
Világháború, majd új társadalmi szerződés
A hústermékek és egyéb árucikkek megdrágításával ösztönözné az embereket a károsanyag-kibocsátás csökkentésére a zöldforradalom, amelyet a harmadik világháborúhoz hasonlított Joseph Stiglitz. A Világbank egykori alelnöke, Nobel-békedíjas baloldali közgazdász az Indexnek a közelmúltban adott interjújában arról beszélt, a klímaváltozás megfékezéséhez a teljes társadalmi és gazdasági berendezkedést ennek a célnak a szolgálatába kell állítani. A tengerentúl és Európában ugyanazzal az elnevezéssel ebből a célból megalkotott Green New Deal (Új zöld megállapodás) a teljes, határokon átnyúló döntéshozatal és a gazdaság átszervezése mellett a mezőgazdaság környezeti lábnyomát többek közt a magas állatjóléti intézkedésekkel, az alternatív élelmiszerek gyártásával érné el. Ezekkel a lépésekkel ugyanis oly mértékben megdrágulnának bizonyos élelmiszerek, ami már érdemben visszavetné a fogyasztást, ezzel pedig később az előállítást is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!