ITM: A vasút a szárazföldi áruszállítás leginkább környezetbarát módja

A vasút a szárazföldi áruszállítás leginkább környezetbarát módja, a többi közlekedési ágnál alacsonyabb az üvegházhatású gáz kibocsátása és hatékonyabb az üzemanyag felhasználása – hangsúlyozta Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára szerdán a Rail Cargo Terminál-Bilk logisztikai központban az Ekol Logistics Kft. háromezredik pótkocsijának vasúti indításakor.

Hozzátette: az árufuvarozás növekedése a gazdaság, a kereskedelem élénkülésének egyik mércéje, a több mozgó jármű azonban fokozottabb környezetterheléssel, károsanyag-kibocsátással jár. A gazdasági növekedés és a fenntarthatóság szempontjait a környezetkímélő közlekedési módok irányába való elmozdulással lehet összeegyeztetni.

A vasúti szállítás jelenleg elsősorban a nagy távolságon versenyképes. A szektor előtt álló kihívás, hogyan tudja csökkenteni azt a távot, amelyben árban és időben összemérhető szolgáltatást tud nyújtani a közúttal szemben – mondta Mosóczi László.

Hozzátette: a megrendelők többnyire a háztól házig szállítást igénylik, erre az ideális megoldást a kombinált árufuvarozás jelenti, amelynek gerincét a fenntartható és energiahatékony vasút adja, kiegészítve rövidebb távon a közúti fuvarozással.

Szakértői becslések szerint a különböző árufuvarozási módok hatékonyabb együttműködésével évi mintegy 50 ezer kamionnal lehetne kevesebb a magyar közutakon – fejtette ki az államtitkár.

Megjegyezte: az Európai Unió a nagy távolságú vasúti árufuvarozás mintegy 30 százalékos részesedésének elérését tűzte ki célul 2030-ra. Szólt arról, hogy Magyarországon a vasúti áruszállítás az uniós átlag körül alakul, megközelíti a 20 százalékot az összes áruszállításon belül. Mosóczi László kiemelte, a kormány a jelenlegi pénzügyi ciklusban uniós tárafinanszírozással mintegy 1000 milliárd forintot fordít a hazai vasúti fejlesztésekre, és a következő költségvetési időszakban is a mostani keretösszeggel megegyező forrást tervez vasúti beruházásokra fordítani. A vasúti árufuvarozási ágazat vonzerejét jelentősen növelheti a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai közreműködéssel megvalósuló korszerűsítése, kétvágányúsítása. A vasútvonal felújításával Magyarország kínálja majd a kínai áruk leggyorsabb szállítási útvonalát a görögországi kikötők és Nyugat-Európa között – mutatott rá az államtitkár.

Újságírói kérdésre válaszolva Mosóczi László elmondta, hogy az ország több pontján létesítendő konténer terminálok kialakítására tanulmány készül. Kovács Ákos, az Ekol Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy megrendelőik egyre inkább felismerik a közúti és a vasúti fuvarozás kombinációjának előnyeit, az igények kielégítésére a társaság több beruházást is végrehajtott, például daruzható pótkocsikat vásárolt.

Kovács Imre, a Rail Cargo csoport igazgatóságának tagja, a Rail Cargo Hungaria igazgatóságának elnöke elmondta, a budapesti logisztikai termináljuk a cégcsoport fontos egysége, ahonnan Európa több terminálját el tudják érni. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a környezetvédelmi szempontok mellett a vasútnak üzleti alapon is versenyképesnek kell lennie az áruszállításban. Ehhez pedig eszközberuházások kellenek. A magyarországi vasúttársaságokat tömörítő Hungrail szakmai szervezet kidolgozta javaslatait a vasút versenyképességének javítására, ebben egyebek között a kombinált árufuvarozás üzemeltetésének támogatására tesznek javaslatot. Az 1990-ben alapított török tulajdonú Ekol cég Magyarországon 2013-ban hozta létre az Ekol Logistics Kft.-t, jelenleg 375 dolgozót foglalkoztat, tavalyi árbevétele 16 milliárd forint volt.

Az Ekol csoportnak Európa 15 országában van érdekeltsége, átfogó logisztikai szolgáltatással foglalkozik és 7500 munkavállalót foglalkoztat. Összesen mintegy 1 millió négyzetméternyi disztribúciós üzemi területtel rendelkezik Törökországban, Németországban, Olaszországban, Görögországban, Franciaországban, Ukrajnában, Bosznia-Hercegovinában, Romániában, Magyarországon, Spanyolországban, Lengyelországban, Csehországban, Bulgáriában, Szlovéniában és Svédországban.