A Duna jól viseli a hőséget

Az ötszáz méteres Duna-szakasz hőmérsékletének mérése a hatósági jóváhagyás alapján, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kidolgozott módszertan alapján zajlik.

A folyam alacsony vízálláskor is elegendő vizet biztosít Fotó: Kurucz Árpád

Nem jelent biztonsági kockázatot a Duna melegedése az atomerőmű működésében, a vízhőmérséklet ugyanis a mérési eredmények szerint nem érte el azt a szintet, amelynél a termelést csökkenteni kellene – közölte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a távirati irodával. Hangsúlyozták, hogy az atomerőmű már a jogszabályokban és a nemzetközi sztenderdekben meghatározott hőmérsékleti küszöb (25 Celsius-fok) alatt, 23 Celsius-fokos vízhőmérsékletnél megkezdte a folyamatos méréseket a Duna érintett részén.

A vállalat által monitorozott, ötszáz méteres Duna-szakasz hőmérsékletének mérése a hatósági jóváhagyás alapján, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kidolgozott módszertan alapján zajlik, transzparens, bárki által megtekinthető módon, az adatok teljes nyilvánosságával. A nemzetközi sztenderdeken alapuló biztonsági előírások meghatározzák, hogy amennyiben ezen a szakaszon belül a víz hőmérséklete eléri a 30 Celsius-fokot, milyen mértékben kell visszaterhelni az atomerőmű villamosenergia-termelését.

A folyam alacsony vízálláskor is elegendő vizet biztosít
Fotó: Kurucz Árpád

Az atomerőmű hűtése másodpercenként száz köbméter víz kivételét igényli a folyamból, ez a valaha mért legalacsonyabb vízállásnál (900 köbméter másodpercenként) is csupán alig tíz százalék feletti mértéket jelentett, a mostani, közepes vízállásnál (2200 köbméter másodpercenként) pedig kevesebb, mint öt százalékot. A paksi atomerőmű hűtésének mindezek alapján semmilyen negatív hatása nincs és nem is lehet a környezetre, illetve ezen belül az élővilágra. Harminc Celsius-fok feletti vízhőmérséklet természetes módon, pangó vizekben, alacsonyabb áramlású folyórészeken is kialakulhat időszakosan.

Az atomerőmű villamosenergia-termelésének, vagyis az úgynevezett gőzkörfolyamatnak a hatásfoka függ attól, hogy a folyamat végén milyen hőmérsékletű víz áll rendelkezésre a kondenzáció során. Ezért fordul elő, hogy télen valamivel 2000 megawatt feletti teljesítménnyel képes termelni a létesítmény, míg nyáron a túlteljesítéshez hasonló, elhanyagolható mértékű csökkenésre is van példa, hiszen a hűtésre használt víz hőfoka változik. A két eset ugyanakkor gyakorlatilag kiegyenlíti egymást, így ennek az éves villamosenergia-termelésre gyakorolt hatása elhanyagolható, ráadásul a teljes erőművi hatásfokot nézve a Pakson is alkalmazott friss vizes hűtés 1,5-2 százalékkal jobb megoldást jelent a hűtőtornyos hűtésnél.

A létesítmény működését szigorú szabályok határozzák meg, amelyeknek az atomerőmű minden esetben megfelel. Működésének legfontosabb alappillére – írta az üzemeltető társaság –, hogy környezetére a lehető legkisebb negatív hatást gyakorolja, összes kibocsátása az egyébként is nagyon szigorú hatósági előírások töredékét, háromezred részét teszi ki, a biztonságot pedig többszörösen biztosított rendszerek szavatolják.