Belgiumban többeket érint a szegénység, mint idehaza

2017-re egy év alatt csaknem hatszázezer fővel csökkent a szegénységnek kitettek száma idehaza, arányuk pedig először csökkent húsz százalék alá az uniós csatlakozásunk óta. Ezzel olyan országokat előztünk meg, mint Belgium és Portugália. Kiugró munkavállalói szegénységről sem beszélhetünk Magyarországon, az arány nagyjából hasonló, mint Ausztriában.

Már nem Bulgáriával és Romániával van azonos szinten a nélkülözők aránya, hanem Svédországgal és Dániával Fotó: Bach Máté

A rövid idő alatt jelentős javulás a szakértők egybehangzó véleménye szerint a 2016-ban megkötött hosszú távú, hatéves bérmegállapodás kedvező hatása. Ennek első évében, 2017-ben a minimálbér 15, míg a jóval többeket érintő garantált bérminimum 25 százalékkal emelkedett. Ez előrevetíti a kedvező tavalyi adatokat, mivel 2018-ban szintén jelentősen nőttek a minimálbérek és bőven tíz százalék felett emelkedtek a keresetek.

A relatív jövedelmi szegénység akkor áll fenn, ha az éves nettó munkából, a társadalmi juttatásokból és az egyéb bevételekből származó jövedelem nem éri el a mediánt, tehát az össz­lakosság jövedelmi középértékének 60 százalékát. Az egyszemélyes háztartásoknál a szegénységi küszöb nettó 83 800, két felnőtt és két gyermek esetén pedig nettó 176 100 forint volt tavalyelőtt.

Súlyos anyagi nélkülözésben, deprivációban érintettnek az számít, akit a megadott kilenc élethelyzetből négy érint. Idetartoznak, akik nem tudnak kifizetni egy váratlan kiadást, elmaradásban vannak számláikkal, anyagi okokból nem tudják felfűteni a lakásukat a megfelelő hőmérsékletre, nem telik a mindennapi megélhetésen felül autóra, telefonra, mosógépre, színes tévére, nem tudnak évente egyszer üdülni és kétnaponta húst fogyasztani. A javulást jól jelzi, hogy a lakosság háromnegyede nem engedhetett meg magának egy egyszeri, váratlan kiadást 2012-ben, míg 2017-ben ez már csak az emberek negyedének okozott megoldhatatlan problémát.

Ahogy korábban írtuk: az elmúlt években a keresetek jóval jelentősebb mértékben – 2015 és 2019 májusa között közel ötven százalékkal – emelkedtek a fogyasztói áraknál, amelyek jellem­zően ez idő alatt tíz százalék körül nőttek. Az élelmiszerek közül ugyanakkor például a baromfihús, a tej, a szolgáltatások közül pedig az internet és a telefonálás is jóval olcsóbbá vált. Jelentősen megdrágult viszont a zöldség, a ciga­retta, illetve az otthoni javítások, beruházások anyag- és szolgáltatási díja, valamint a lakásbérlés.