Az idei első fél évben 35,1 százalékkal emelkedett az építőipar termelése az előző év azonos időszakához viszonyítva a tavalyi 21,3 százalékos növekedés után. A január–márciusi időszakban mért kiugró, 54,7 százalékos emelkedés után azonban az első hathavi adat a második negyedévben lassulást jelez – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Júniusban az építőipari termelés 20,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A májusihoz mérten 1,7 százalékkal nőtt az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése. Az előző hónaphoz mért változás mutatja, hogy a bázishatás miatt lassult az éves bővülés a májusi 26,9 százalékosról.
Fotó: Bach Máté
Az épületek kivitelezése júniusban 23,5 százalékkal, az egyéb építményeké 16,5 százalékkal nőtt. Az épületeknél az ipari és raktárépületek építése, az egyéb építményeknél pedig az út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést. Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállománya 11,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek kivitelezésére vonatkozó szerződések volumene 31,7 százalékkal nagyobb, az egyéb építményekre vonatkozóké 21,2 százalékkal kisebb volt, mint tavaly június végén.
A júniusban kötött új szerződések volumene két hónap csökkenés után ismét emelkedett, bár csak szerény 0,9 százalékkal. A második negyedévben az építőipar termelői árai 10,2 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévinél 2,2 százalékkal voltak magasabbak.
A növekedés dinamikájának várható csökkenését a múlt év második félévének nagyon magas bázisával indokolja a távirati iroda összefoglalójában az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke. Koji László az építőipar második negyedéves, több mint 30 százalékos bővülése alapján ugyanakkor úgy becsüli, hogy az ágazat mintegy 1,2 százalékponttal járul hozzá a GDP második negyedévi növekedéséhez.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője a továbbra is jellemző növekedési pályát emelte ki, hangsúlyozva: a fő kérdés az, vajon a lassulást mennyiben okozzák átmeneti hatások. Példaként a vezető elemző a szakemberhiányt és a 27 százalékra visszaemelkedő áfát említette.
