Trenddel szemben a hazai gazdaság

Egyelőre csak elméletek vannak arról, hogy miként tud a második negyedévben látott tempóban növekedni a magyar gazdaság, miközben legfontosabb kereskedelmi partnerünknél már a válság előszeléről beszélnek. Több nemzetközi elemzőház szerint helytálló a hazai gazdasági kormányzat magyarázata a jelenségre, de annak nem látják esélyét, hogy markáns kedvezőtlen fordulat esetén tartósan szembemehessen hazánk a globális trendekkel.

GERMANY-VOLKSWAGEN/ Fotó: Fabrizio Bensch Forrás: Reuters

Magyarország úgy tudta az idei második negyedévben az Európai Unió legnagyobb növekedését felmutatni, hogy közben legfontosabb külpiacunkon és beruházónknál egyre borúsabbak a gazdasági mutatók. Németország gazdasága negyedéves összevetésben zsugorodott, éves összevetésben is mindössze 0,4 százalékkal bővült a második negyedévben, mindemellé a kedvezőtlen bizalmi mutatók alapján már a különböző recessziós forgatókönyvekről írnak a közgazdászok. Ami a legérdekesebb, hogy a gyenge német teljesítmény oka nagyrészt az autóiparban keresendő, miközben Magyarországon épp a német autógyártók játszották az egyik legfontosabb szerepet az öt százalékot meghaladó korrigált második negyedéves GDP adatban.

– Az eltérés a német és a magyar ­autógyártás között valóban érdekes – válaszolta lapunk kérdésére Liam Peach, a londoni Capital Economics elemzőház szakértője. Varga Mihály pénzügyminiszter a héten a GDP adatok ismertetésekor elmondta, a gazdasági kormányzat úgy látja, hogy a német gyártók a rosszra forduló körülmények között először inkább hazai termelésüket veszik vissza, miközben nem nyúlnak az olcsóbb és hatékonyabb kelet-európai termelőegységeikhez.

– Úgy gondolom, ebben lehet némi igazság – mondta lapunk megkeresésére Jan von Gerich, a Nordea vezető közgazdásza. – Ugyanakkor a német export általában a ciklusokkal összhangban működik, így Németországban az elsők között mutatkozik meg a globális gazdasági lassulás és a megnövekedett bizonytalanság – tette hozzá. Jan von Gerich szerint azt is fontos leszögezni, hogy a jelenlegi német lassulást nem kizárólag az autóipar okozza, mivel az építőiparon kívül szinte minden ágazatban megmutatkozik a visszaesés.

Liam Peach arra is rávilágított, hogy a magyar autóipar regionális összehasonlításban is sokkal jobban tudta átvészelni a német autógyártókat alaposan megviselő károsanyag-kibocsátási botrányt. – Talán azért is, mert Magyarországon kevesebb modellt gyártanak, mint Németországban – mondta Peach. Meglátása szerint ugyancsak kedvező a hazai autógyártásra nézve, hogy exportunknak csak kisebb hányada irányul Kínába, szemben Németországgal, hiszen az ázsiai országban eladott autók nagyjából negyede német gyártmány, és ezt a kapcsolatot is fájdalmasan érinti az Egyesült Államok által indított védővám-hadakozás. Peach szerint Magyarországhoz hasonlóan más beszállítók, például Csehország vagy Franciaország is nyerhetnek azon, hogy a németeken keresztül nincsenek különösebben kitéve a kínai piacnak.

Fotó: Reuters

A Pénzügyminisztérium mostani érveléséhez hasonló elképzeléseket fogalmazott meg korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is. Virág Barnabás ügyvezető igazgató a legutóbbi inflációs jelentés bemutatásakor kérdésünkre elmondta, tartósan magas maradhat Magyarországon a beruházási ráta, épp azért, mert arányaiban olcsó, de emellett minőségi célpontot jelent a magyar piac akkor is, amikor a fejlettebb gazdaságokban nem éri meg pénzt költeni.

Felvetésünkre, miszerint ennek megfelelően a hazai gazdaság szembemehet-e a nemzetközi folyamatokkal, az elemzők már sokkal kétkedőbbek voltak. – Kétlem, hogy Közép-Európa nyerhetne a nyugat-európai recesszión. A múltban a közép-európai gazdaságok is megszenvedték, ha a nyugat recesszióba süllyedt – fejtette ki megkeresésünkre Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza. – Nem hiszem, hogy ezúttal máshogy lenne – tette hozzá.

– Nem gondoljuk, hogy az erőteljes magyar növekedés kitart – mondta Liam Peach. A Capital Economics szakértője szerint fontos kiemelni, hogy a magyar vállalatok nemcsak kész autókat, hanem alkatrészeket is szállítanak, ami nagyjából negyven százalékát teszi ki az autóipari exportnak. – Ha kitart a német visszaesés, az egy idő múlva a magyar vállalatokat is utoléri. Általánosságban nem tartjuk valószínűnek, hogy a magyar autógyártás, vagy a közép-európai régió gyártószektorai különösebben jól tudnának átvészelni egy olyan közeget, amiben visszaesik a nemzetközi növekedés, márpedig mi ezzel számolunk a következő évben vagy azt követően – tette hozzá.