Veszélyben a tokaji aszú, de érkezik a megoldás

Számos olyan feladat van a civil biztonság területén, ami az agráriumhoz tartozik, vagyis kapcsolódik az élelmiszerekhez, a környezethez és a vízhez.

Bodrogkeresztúr, 2016. október 12. Újrapalackozott 1956-os ötputtonyos tokaji aszú a bodrogkeresztúri Dereszla Pincészetben 2016. október 12-én. Az 1956-os emlékév tiszteletére újrapalackoznak 150 tokaji borkülönlegességet a Nemzeti Borvagyon tolcsvai pincéjében található, '56-os évjáratú aszúkból. MTI Fotó: Vajda János Fotó: Vajda János

Számos olyan feladat van a civil biztonság területén, ami az agráriumhoz tartozik, vagyis kapcsolódik az élelmiszerekhez, a környezethez és a vízhez – erről Palkovics László, a Szent István Egyetem rektora beszélt abból az alkalomból, hogy az intézmény több mint 452 millió forint kutatási támogatást nyert el.

Az összeget állami költségvetési forrásból biztosítja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és ­Innovációs Hivatal a Tématerületi kiválósági program keretében. Palkovics László elmondta, hogy három nagyobb kutatási terület jutott forráshoz az egyetemen, ezek közös pontja a civilizációs eredetű veszélyek azonosítása és kezelése a létfontosságú ökológiai rendszerekben, kiemelten a drón- és szenzortechnika fejlesztésével.

Fotó: MTI Fotó: Balázs Attila

A Balaton és vízgyűjtő területe szennyeződését, valamint az élő szervezetek, elsősorban a halak vizsgálatát is célul tűzte ki az egyetem. – Sokat hallani a biológiai mikroszennyezőkről, a műanyagokról, de például a nagyhalak vagy a hínárok kapcsán is arról, mennyi ólmot tartalmaznak, és erre mindenképpen megoldást kell találni, hiszen a halfogyasztás révén az emberi szervezetbe is eljut a szennyeződés – hangsúlyozta Palkovics László. Hozzátette: a vizsgálat során szeretnék kideríteni, hogy a nemkívánatos anyagok hogyan kerülnek az ökoszisztémába, a táplálékláncba, és ez hogyan küszöbölhető ki.

Szintén civilizációs probléma a klímaváltozás, ami már a tokaji aszú előállítását is veszélyezteti, ugyanis gyakran az a minimális csapadék és páratartalom sem alakul ki, ami feltétlenül szükséges lenne – mondta a rektor. Az aszúsodást, vagyis a nemesrothadást egy penészgomba idézi elő, aminek nem kedvez a száraz idő. – Jó volna tehát egy olyan megoldást találni, hogy ne úgy kelljen ezt a borfajtát előállítani, mint Ausztráliában vagy Izraelben, ahol magával a kórokozóval permetezik a szőlőt – hangsúlyozta Palkovics László.

A rektor beszélt arról is, hogy a szőlőtermesztést általában is sújtja a klímaváltozás, de kihívás elé állítja a gazdákat a növényvédő szerek alkalmazásának egyre szigorúbb korlátozása.

Ezért innovatív fajták, új termesztési technológiák szükségesek – nemcsak a szőlőtermesztésben, hanem a borászati eljárások során is. Ezeken a megoldásokon dolgoznak a regionális tudásközpontok és a tanszékek, az együttműködésnek pedig az innovációk piacra kerülése az egyik végső célja a rektor elmondása alapján. Palkovics László hangsúlyozta azt is, hogy az egyetemi kutatás és innováció, valamint az oktatás úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy a hallgatóknak naprakész tudást képesek nyújtani.