Havonta száz horrorkaraván akad horogra az utakon

Hiába szűr ki a rendőrség havonta mintegy száz horrortrélert a magyar utakon, a román neppereknek a büntetéssel együtt is megéri az öreg használt autók továbbértékesítése.

A balesetveszélyes szállítási mód büntetési tételének megemelése elriasztaná a szabályszegőket Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Csak az tudja igazán átérezni az úgynevezett szabálytalan járműszerelvények jelentőségét, aki szorult már be egyik-másik mögé az M1-es, az M0-s vagy az M5-ös autópályán. Százhússzal robognak a többi jármű között, némelyiknek az ajtaját a szél csapkodja, pattognak a kerekek az úthibákon, és ha sávot váltanak, az ember azt várja, mikor indul meg a rakomány a platóról. A népnyelvben horrorkaravánnak nevezett szerelvények autókereskedők megrendelésére kelnek útra Nyugat-Európából és tartanak kelet felé. A mi útjainkon elsősorban román rendszámmal közlekednek, és öreg használt autókat visznek magukkal. Hogy miért nem szabályos trélereket használnak erre a célra, annak nyilvánvalóan takarékossági oka van. Aki hozott már Németországból használt autót, az tudja, hogy ez nem olcsó mulatság. (A leggazdaságosabbnak hirdetett szolgáltató kilométerenként száz forintot kér.)

A rémületes horrorszállítmányok valójában kisteherautók, mert ezekre a legolcsóbb az autópályadíj, és arra törekszenek, hogy egyetlen jármű-utánfutó párossal a lehető legtöbb járművet szállítsák el a megrendelőhöz. A roncsautóbizniszt a nyugati, főként német piacon keletkező, ott már használhatatlan kocsik kelet-európai kereslete hajtja, és nem valószínű, hogy a közeljövőben kiapadna a forrás. Vagyis a következő években is együtt kell élni a horrorkaravánokkal, hacsak nem sikerül hathatós eszközt kitalálni a távoltartásukra.

Mivel autót közúton megállítani csak egyenruhás személy jogosult, ezért fordultunk kérdéseinkkel az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK). Válaszukban elmondták: a közlekedésrendészeti ellenőrzések során az autópályán, autóúton a vontatásra, illetve az M1, N1 kategóriájú járművek megterhelésével kapcsolatos szabályok megsértése miatt tavaly 1004, míg az idei év első nyolc hónapjában 889 járművezetőt büntettek meg. Vagyis átlagosan havonta valamivel több mint száz horrorkaravánt fogtak.

A balesetveszélyes szállítási mód büntetési tételének megemelése elriasztaná a szabályszegőket
Fotó: MTI/Ujvári Sándor

A rendőrség folyamatosan ellenőrzi a szabálytalanul közlekedő járműszerelvényeket, a tudomására jutott jogsértésékre azonnal reagál, a járművezetőkkel szemben soron kívül intézkedik. Mivel alkalmanként tengelysúlymérést is végeznek, és ez gyakran túlsúlyt állapít meg, azt kérdeztük, hogy miért nem alkalmazzák ezt minden ellenőrzésnél. Az ORFK szerint a súlymérés feltételei nem mindenkor és mindenhol adottak, és nem is mindig indokolt, hiszen itt járművek szállításáról van szó, amelyeknek a saját tömege az okmányai­ból megállapítható.

Azt is tudni szerettük volna, hogy a jól bekamerázott autópályáinkon miért nem fülelik le az összes szabálytalankodó trélerest. Ennek az az akadálya, hogy a VÉDA-kamerák ellenőrző funkciói nem terjednek ki a súly- vagy mérethatároknak nem megfelelő járművek kiszűrésére. Arra a kérdésre, hogy akkor miért nem veszik igénybe az útdíjellenőrző kamerák adatait, azt mondták: azért, mert a NÚSZ kameráit nem a rendőrség üzemelteti. Ugyanakkor Bartal Tamás, az útdíjszedő vezérigazgatója éppen lapunk hasábjain jelezte, hogy jogszabályban rögzített felhatalmazás esetén készek megosztani a NÚSZ kameráinak adatait az ORFK-val.

Az is segítene a szabálytalan járműszerelvények üzemeltetőinek elriasztásában, ha súlyosabb büntetéseket lehetne kiszabni rájuk. Mivel jellemzően 3,5 tonna összsúlynál könnyebb járműveket használnak, a legmagasabb kiszabható helyszíni bírság összege most 150 ezer forint. A kamionok esetében ez az összeg félmillió forint is lehet.