Jól állunk a szénmentesség elérésében

Magyarország már most is csak áramtermelésének 20 százalékát fedezi szénből, és ezzel jó helyen áll az Európai Unióban, ráadásul 2030-ig az arány nullára csökken a tervek szerint. Van azonban olyan tagállam is az unióban, ahol ez az arány jóval magasabb, sőt néhány esetben céldátum sincs a teljes kivezetésre.

MN_SABLON

Kevés olyan ország lesz 2030-ban, amely elmondhatja magáról, hogy a megtett intézkedések következtében az általa megtermelt áram több mint 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz, de Magyarország ezen kevés országok sorába fog tartozni – fogalmazott Áder János köztársasági elnök a New York-i klímacsúcson tett látogatását értékelve.

Vállalásaink közül kiemelte, hogy az ország 2030-ig megtízszerezi a naperőművi kapacitását és befejezi a szén energetikai hasznosítását. Magyarország jelenleg áramtermelésének 20 százalékát fedezi szén felhasználásával, miközben az Európai Unióban sok országban ennél egyelőre sokkal nagyobb az arány. A szén égetése azért különösen kedvezőtlen, mert a földgázzal és egyéb szénhidrogénekkel összehasonlítva azonos hőmennyiség kinyerése esetén sokkal több szén-­dioxid keletkezik, hisz a szénhidrogének esetében egy szénatom elégése mellett több hidrogénatom is elég, égéstermékként vizet kibocsátva.

A szén tehát különösen ártalmas a klímaváltozás szempontjából, ezért fontos, hogy minden ország minél hamarabb csökkentse, majd lehetőleg szüntesse be az energiatermelési célú felhasználását. A német Statista statisztikai portál adatai szerint az Európai Unióban Svédország jár az élen mindössze egy százalékkal, és még ezt a keveset is megszünteti három éven belül.

Ausztria és Franciaország is igen jól állnak három-három százalékkal, előbbi 2025-re, utóbbi már 2021-re tervezi a teljes szénmentességet. Portugália a következő tagállam 10 százalékkal, és elvileg már jövőre leállítja szénerőműveit. A 11 százaléknál tartó Finnország ezt csak 2029-re tervezi, az alig nagyobb arányú Szlovákia viszont már négy év múlva beszünteti a szénhasználatot. Két nagy lélekszámú ország, Nagy-Britannia és Olaszország esetében 15 százalék a szén aránya az áramtermelésben, de örvendetes, hogy 2025-re nullára csökkentik az arányt.

A nálunk nagyobb szénfelhasználású országok sorában néhány meglepetést is találunk. A fejlett Hollandia és Dánia 23, illetve 27 százaléka soknak hat, ráadásul ők is csak 2030-ra szüntetik be az iparágat. Ami viszont a legmeglepőbb: Németországban ez az arány 40 százalék, és ráadásul csak 2038-ra tervezi a teljes kivezetést.

Európa legnagyobb gazdaságának esetében azért is meglepő az arány, mert rengeteg áramot termel szélenergiából, időnként óriási áramtöbblete is keletkezik, amit ilyenkor például régiónknak exportál. Csakhogy Németország a fukusimai baleset után úgy döntött, hogy bezárja atomerőműveit, melyek addig igen nagy arányban járultak hozzá a német áramtermeléshez. Ezt azonban nem sikerült a megújulókkal vagy akár gázerőművekkel kiváltani, így maradt meg a szokatlanul nagymértékű szénfelhasználás, ami ráadásul, nagy országról lévén szó, különösen számottevő kibocsátást jelent.

Van pár ország, ahol ennél is jelentősebb az arány, de még nagyobb gond, hogy néhány országnak egyelőre nincs is céldátuma a szénalapú áramtermelés beszüntetésére. Ilyen például Románia, Szlovénia, Bulgária, Görögország, Csehország és Lengyelország. Utóbbinál a legnagyobb egyúttal a szénfelhasználás áramtermelésen belüli felhasználása, 81 százalék. Szerencsére ez ma már nem koromfekete, kénes füstöt jelent, ami savas esőket okozott. Mostanra megfelelő szűrőket szereltek fel az erőművekre, de miután Lengyelországban közel 40 millióan élnek, ez óriási szén-­dioxid-kibocsátást jelent.

Az országok várhatóan a megújuló energiák felé fordulnak majd, habár egyelőre nem megoldott, hogy ezekkel teljesen lefedhető legyen az áramtermelés. Áder János szerint ezért Magyarország egyetért a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, az OECD-vel és azokkal a tudósokkal, akik szerint a párizsi klímavállalás nem teljesíthető az atomenergia használata nélkül.