Magyar Levente: Már 75 milliárdnyi gazdaságfejlesztést tett lehetővé a kormány programja

A kis- és középvállalkozói réteg nélkül egyetlen ország gazdasága sem lehet sikeres – hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Szabadkán.

Szerbia és Magyarország nehéz múltat tudhat maga mögött, a jövőben viszont a két ország közösen lesz sikeres – magyarázta. A közös jövőre vonatkozik például – folytatta –, hogy Magyarország kapta a bővítési portfóliót az Európai Bizottságban, és az új biztos azért fog dolgozni, hogy Szerbia, és így a Vajdaság is minél hamarabb az Európai Unió tagja legyen. „Ebben az Európai Unióban közösen fogjuk felépíteni Közép-Európát, hiszen senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy Szerbia Közép-Európa része, és Magyarország gondoskodni fog arról, hogy ezt mindenki tudomásul vegye és elfogadja” – húzta alá, hozzátéve, hogy ezer szállal kötődik egymáshoz a két ország, például a Szeged-Szabadka, valamint a Budapest-Belgrád vasútvonal kiépítésén keresztül. „Ezt a kötődést csak erősíteni fogjuk a jövőben” – szögezte le. Hozzáfűzte, Szerbia gazdasága óriási fejlődés előtt áll, és hamarosan utolérheti Magyarországot.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédében kiemelte, hogy a gazdaságfejlesztési program fontos; hosszú távú hatással bíró következménye az emberi kapcsolatok megerősítése és új kapcsolatok létrehozása, a kapcsolati háló sűrűbbé szövése. Mint mondta: mindez nem jöhetett volna létre sem a vállalkozók bátorsága, sem pedig a programot megvalósító Prosperitati Alapítvány munkatársainak az elkötelezettsége nélkül. A támogatás a magyar kormánynak köszönhető, de ez a fejlesztés a vajdasági magyar közösség érdeme – fűzte hozzá. Mint mondta: „hiába lennének szándékaink, ha nem lenne lehetőség, a lehetőség viszont kihasználatlan maradna, ha nem lenne meg az az életerő, amit folyamatosan látunk a közösségben”.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapokban nyilvános felhívással fordultak a vállalkozókhoz, azt kérték tőlük, hogy írják le, mire fordítanák a támogatást, ha lenne lehetőség további fejlesztésekre. Pásztor István felhívta a figyelmet arra, hogy több mint 160 olyan elképzelés érkezett, amelynek a fejlesztési volumene meghaladja a 100 ezer eurót (33,4 millió forint), és még az idei esztendőben igyekeznek megfogalmazni az ezekhez az elképzelésekhez igazodó pályázatokat.

A vajdasági gazdaságfejlesztési program első, 2016-2018-as szakaszára Budapest kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget. A programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt. A gazdaságfejlesztési program második szakasza az idén indult.