Drága és káros az alternatív tartás

Jelentősen hozzájárulna a klímaváltozáshoz a liberális, baloldali, szélsőbaloldali európai parlamenti képviselők és az általuk támogatott radikális állatvédő szervezetek ketreces tyúktartás betiltására vonatkozó, egyre intenzívebb lobbitevékenysége. A tudományos élet szereplői abban is egyetértenek, hogy az alternatív tartástechnológia a tojás és a hús minőségét nem befolyásolja, ellenben a technológiaváltás jelentős árdrágulást okozna.

A szabadon élő baromfik bár szabadon mozognak, de gyakrabban törik csontjuk, mint a ketrecben Fotó: Éberling András

A politikától sem mentes klímalázadások résztvevői tehát a ketreces tyúktartás beszüntetését követelve valójában az éghajlatváltozáshoz járulnak hozzá, erre pedig konkrét számítások is készültek. A tojásszövetség összegzése szerint jelentősen nőne a területigény. Ha az Egyesült Államok tojásigényét szabadtartású vagy ökológiai technológiával állítanák elő, az annyi helyet venne igénybe, hogy az amerikaiaknak Kanadába vagy Mexikóba kellene költözniük. Magyarországon kizárólag szabadtartású technológiával egy Pécs nagyságú városnyi területre, 163 négyzetkilométerre lenne szükség a hazai igények kielégítéséhez.

Az alternatív technológiák közül a leggyakrabban a mélyalmosat és a szabadtartásosat alkalmazzák, ám ezeknek az energiaigénye, a károsanyag-kibocsátása ráadásul úgy magasabb a ketreces tartásénál, hogy közben kevesebb tojást lehet megtermelni. A szövetség arra is rámutatott: a Föld 38 százalékán termeljük meg a hétmilliárd ember számára szükséges élelmet. Az 1961-es hozamokkal a jelenlegi népességszám mellett a bolygó 82 százalékát kellene megművelni. Azóta viszont a genetikai megoldások és a technológiai fejlesztések segítségével már megóvtuk a Föld 44 százalékát.