Nincs hatással a teljesítményre a megváltozott munkaképesség

Az egészségkárosodást, a fogyatékosságot hatósági eljárásban állapítják meg, a munkaerőpiaci szempontok figyelembevételével.

A nyugdíjasok és a diákok mellett a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása is orvosolhatja a legtöbb területen a munkaerőhiányt, ám a vállalatok jelentős része tart az alkalmazásuktól – derül ki a Prohuman HR-szolgáltató közleményéből.

A cégek távolságtartását ugyanakkor nem a megváltozott munkaképességűek várható teljesítménye okozza, hanem jellemzően a munkaköri és vállalati integrációval kapcsolatos tanácstalanság. Előfordulhat például, hogy az adott munkakört át kell szervezni a megváltozott munkaképességű dolgozó speciális igényei miatt, ennek ellenére kedvezők a tapasztalatok. Ezt igazolja, hogy évről évre egyre több megváltozott munkaképességű áll ismét munkába, ami az életminőségére és a csapatmunkára is kedvezően hat.

Fotó: MTI Fotó: Kovács Tamás

Az egészségkárosodást, a fogyatékosságot hatósági eljárásban állapítják meg, a munkaerőpiaci szempontok figyelembevételével. Számos ok hozzájárulhat a megváltozott munkaképességhez, beleértve a szív- és érrendszeri, emésztőrendszeri, légző- és mozgásszervi, pszichiátriai betegségeket, de egy súlyosan asztmás is beletartozhat ebbe a körbe.

A megváltozott munkaképességűeknek évente öt nap pótszabadság jár. Foglalkoztatásuk után számos adó- és járulékkedvezményt vehet igénybe a munkáltató, emellett uniós támogatásokra is pályázhat.

A dolgozót ugyanakkor csak olyan munkára lehet alkalmazni, ami nem járhat hátrányos következményekkel az egészségi állapotára.