Vizsgálatot indít az Európai Bizottság (EB) annak megállapítására, hogy megfelelnek-e a közösségi szabályoknak a Malév Ground Handling (Malév GH) részére a különböző magyar állami tulajdonú társaságok által körülbelül 21 millió euró értékben nyújtott támogatások.
A jelenleg a magyar állami vagyon kezeléséért felelős MNV Zrt. tulajdonában lévő földi kiszolgáló a Malév 2012-es csődje óta pénzügyi nehézségekkel küzd, és több cég, az MNV mellett a Tiszavíz és a Magyar Fejlesztési Bank is számos intézkedéssel támogatta azóta a működését.
Két évvel ezelőtt a rivális Budport földi kiszolgáló – egyben a Malév GH egykori alvállalkozója – panaszt nyújtott be, rámutatva, hogy az állami tőkeinjekciók, adósságelengedések és kölcsönök nem összeegyeztethetők az európai uniós előírásokkal.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Az EB most arról számolt be, hogy előzetes álláspontja szerint ezek az intézkedések állami támogatásnak minősülnek, így fennáll a versenyszabályok megsértésének veszélye, valamint hogy a vállalkozás tisztességtelen előnyhöz jutott.
Az uniós előírások bizonyos feltételekkel engedélyezik az állami beavatkozást nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalatoknál, ám ezek a bizottság szerint nem teljesültek ebben az esetben.
A Malév GH anyacége, a Malév nemzeti légitársaság 2012-ben egy hasonló piaci versenytárs – a Wizz Air – által indított bizottsági vizsgálat következtében lehetetlenült el.
Abban az évben az EB jogellenesnek minősítette a 2007 és 2010 közötti állami segítségnyújtást, majd mintegy százmilliárd forint visszatérítésére kötelezte a Malévet, és megtiltotta a magyar államnak a további támogatást. A fizetésképtelenség szélére sodródott nemzeti légitársaság 2012. február 3-án reggel 6 órától nem küldött több járatot.
A Malév GH jelenleg a Wizz Air diszkont-légitársaság földi kiszolgálója, és az utóbbi hónapokban számos panasz érkezett az utasoktól a működésére. Emiatt a légitársaság magyarázkodásra kényszerült, illetve közösen áttekintették az utasfelvételre vonatkozó szabályokat.
