A jegybank meghirdette a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítást

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kialakította a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás (mfo) rendszerét, a minősítés elnyerésére 2020 január 10-től pályázhatnak a biztosítók – mondta Kandrács Csaba, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Jelezte: az első fogyasztóbarát biztosítási termékek leghamarabb 2020 első negyedévétől lesznek elérhetőek az ügyfelek számára, jövő év tavaszától az MNB összehasonlító weboldalt is indít a termékekről, amely a fogyasztók eligazodását segíti.

Emlékeztetett rá, hogy az MNB már 2016-ban megalkotta az etikus életbiztosítás koncepcióját, 2017-ben bevezette a minősített fogyasztóbarát lakáshitel minősítést, ezek a lépések mind az átlátható temékpaletta kialakítását segítik a banki és a biztosítási piacon.

Kandrács Csaba elmondta: a fogyasztóbarát otthonbiztosítás címet azok a biztosítási termékek nyerhetik el, amelyek egy kötelező biztosítási alapcsomagot tartalmaznak, de ezek mellé az ügyfelek további kiegészítő elemeket választhatnak. Jelentős változás, hogy az ilyen otthonbiztosításokat már negyedévente is fel lehetne mondani, nemcsak az éves szerződési fordulónapon – jelezte az MNB alelnöke.

A minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások (mfo-k) bevezetésével a MNB azt is el akarja érni, hogy a lakásbiztosítók közötti, jelenleg gyenge verseny erősödjön – mutatott rá Kandrács Csaba, hozzátéve, a tizenkét lakásbiztosítassal foglalkozó cég között nagy a koncentráció, a négy legnagyobb társaság a 2018-ban kötött lakasbiztosításokból származó díjbevétel 85 százalékát mondhatta magáénak.

Közölte: a fogyasztóbarát minősítési rendszer iránti már meglévő bizalmat jelzi, hogy a 2017 szeptemberében bevezetett minősített fogyasztóbarát lakáshitelek szerződésszáma idén novemberre közel 60 ezerre nőtt, tízből hat új lakáshitel már ilyen.

Az alelnök jelezte: az mfo termékek megjelenésének elsődleges célja, hogy az ügyfelek a pénzükért magas színvonalú szolgáltatást kapjanak. Ezt a díj és a szolgáltatás egyensúlyával, a biztosítási összeg meghatározása során az értékelvűséggel, a konstrukció érthetőségével (szerződéskötéstől a kárrendezésig), a kárrendezés élethelyzethez igazodó és gyors folyamatával kell elérni – mondta.

Hozzáfűzte: a családbarát, a „zöld” és a digitális szempontok is fontos feltételek a termékek megalkotásánál. A jegybank az mfo-knál a káresemények pontos meghatározását, a mentesüléseket és kizárásokat illetően is egységes feltételrendszerű, széleskörű biztosítási védelmet határozott meg. Az alelnök rámutatott: a piacon megszokotthoz képest az mfo egy bővített alapcsomagot tartalmaz, mely kiterjed valamennyi a háztartást egzisztenciálisan fenyegető kockázatra, miközben más piaci termékekhez képest minimális kizárásokat enged meg.

Nagy Koppány, az MNB igazgatója kifejtette: az mfo-termékeknél az alapcsomagnak tartalmaznia kell a piacon szokásos valamennyi környezeti csapás és külső okra visszavezethető 15 alapkockázatot (például a tűz, vihar, villámcsapás okozta kár esetét) és ezen túl 5 olyan kockázatot, melyek általában csak kiegészítőként érhetők el, de gyakori káresemények, mint például a vízkár (elfolyt víz is), a betöréses lopás, rongálás, vagy az üvegtörés.

Nagy Koppány közölte: az alapcsomag mellé az ügyfelek – igényeik szerint – sztenderdizált, illetve esetlegesen további kiegészítő fedezeteket is választhatnak, ezzel elkerülik, hogy számukra lényegtelen biztosítási elemekre is díjat fizessenek.

Az elhúzódó kárrendezések elkerülése érdekében az mfo biztosítások feltételrendszere megszabja, hogy káresemény esetén az ügyfélbejelentés után a biztosítónak két munkanapon belül fel kell vennie a kapcsolatot az ügyféllel. A kárszemlére ezután legkésőbb öt munkanappal sort kell keríteni. A kárkifizetést a kárszemlét vagy az utolsó szükséges dokumentum beérkezését követő öt munkanapon belül el kell kezdeni – mondta az MNB igazgatója.

Nagy Koppány jelezte: az mfo-termékek esetében a kárrendezés során az ügyfél számára tételesen be kell mutatni, hogy a biztosító mi alapján határozta meg a kártérítés összegét. A kárkifizetés elutasítása vagy az alacsonyabb összegű kifizetés esetén a biztosítónak az ügyfél részére írásban tájékoztatást kell adnia – fűzte hozzá az MNB szakembere.