A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön kiadott első becslése szerint a bruttó hazai termék (GDP) a nyers adatok szerint 5,0 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,8 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévihez mérve a második negyedévivel megegyező 1,1 százalékos volt a GDP növekedése. A növekedéshez az ipar, az építőipar, és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá legnagyobb mértékben.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy ítélte meg, hogy az első három negyedévi 5,1 százalékos GDP-növekedés egyértelműen Európa élmezőnyében tartja Magyarországot, így az elvárt 2 százalékpontos növekedési különbözet inkább a 4 százalékponthoz közelíthet az év végén. A negyedik negyedévben várt lassulás ellenére az idei egész évi GDP-növekedés rendkívül közel maradhat az 5 százalékhoz.
Az 5 százalékos éves GDP-növekedés gyorsulást jelent az előző negyedévhez képest, ugyanakkor a több munkanap hatása is érződik a nyers adatban. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított növekedés viszont enyhe lassulást jelent a megelőző negyedévekhez képest. A részleteket illetően a KSH nem árult el túl sokat, de ahogy azt a havi adatokból várni lehetett, a szolgáltatószektor, az ipar és az építőipar is jelentősen hozzájárult a gazdasági növekedéshez.
Az elemző kiemelte, hogy az MNB által vártnál erősebb gazdasági növekedés inflációs hatása is magasabb lehet, vagyis az inflációt övező kockázati térkép ezzel enyhén módosulhat. A jegybanktól aligha várható azonban a jövő héten bármilyen hirtelen váltás ennek hatására – jelezte.
A költségvetés számára pedig az erősebb növekedés azt is jelenti, hogy kisebb költségvetési impulzusra lehet szükség ahhoz, hogy a kedvező növekedési teljesítményt jövőre is fenn lehessen tartani – jegyezte meg az ING Bank vezető elemzője.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a friss GDP-adatot kommentálva emlékeztetett: a harmadik negyedévben érdemben gyorsult az ipari termelés növekedése, szintén gyorsult a kiskereskedelmi forgalom növekedése, ezzel szemben – részben az egy évvel ezelőtti kimagasló bázis miatt – lassult az építőipar növekedése, amely azonban így is kifejezetten dinamikus volt. A felhasználási oldalon a fogyasztás növekedése továbbra is impozáns, a beruházások dinamikája némileg csökkenhetett, de továbbra is robosztus, míg a külkereskedelmi egyenleg határozott javulása is hozzájárulhatott a GDP növekedéséhez. A készleteket segítette a gáztározók feltöltése, de ezt az egyéb készletek csökkenése ellensúlyozhatta.