Szárnyalnak a világ tőzsdepiacai

Folyamatosan emelkednek a főbb részvénypiacok, a hetet különösen jól kezdték. A hetek óta tartó trendszerű emelkedés hátterében elsősorban az amerikai és európai jegybankok megváltozott monetáris politikája állhat.

A DAX index a hét elejinél utoljára 2017 végén és 2018 elején teljesített jobban Fotó: Reuters

Hónapok óta jó formában vannak a részvénypiacok, hétfőn azonban különösen nagy emelkedés zajlott világszerte, amely tegnap folytatódott az ázsiai piacokon. Míg korábban az európai tőzsdék, különösen a német csak lassabban követte a trendet, most az öreg kontinensen is erős lett a kereslet.

Nagyot ugrott a német részvényindex, a DAX, amely így 13 ezer pont fölé került. Ennél magasabb értéket csak 2017 végén, 2018 elején láthattunk. A német index így alig marad el történelmi csúcsától, ez pedig nem arra utal, hogy a befektetők komoly lassulás vagy akár recesszió jeleit látnák a német tőzsdei cégeknél.

Különösen jól teljesítettek az autógyárak: a BMW és a Volkswagen részvényei egyaránt három százalékkal emelkedtek, miközben épp a német autóipar visszaesése miatti aggodalom az, amitől elemzők egész Európában és nálunk is a gazdasági növekedés lassulását várják.

A DAX index a hét elejinél utoljára 2017 végén és 2018 elején teljesített jobban
Fotó: Reuters

A tőzsde pedig érzékeny műszer: ugyan előfordul, hogy az árfolyamok irreálisan magasra emelkednek vagy mélyre süllyednek egyes időszakokban, de arra még nem volt példa, hogy kezdődő recesszió által sújtott vállalatok papírjai jó erőben, esetleg örökös árfolyamcsúcson legyenek.

A német mellett a francia tőzsdeindex, a CAC–40 is nagyot ugrott és új csúcsot ért el 5830 ponton. Ezúttal térségünkben is nagy volt a kereslet: a nagyobb tőzsdék közül a varsói és a bukaresti több mint három százalékkal emelkedett, a román index az utóbbi hónapokban ugyancsak folyamatosan újabb és újabb történelmi csúcsot ér el. A BUX ennél kisebb mértékben, két százalékkal emelkedett, de 42 800 pontos értékével így is olyan szintre ért, amelynél csak néhány napig volt feljebb idén áprilisban. A részvények közül a Mol, az OTP és a Richter járt élen az emelkedésben.

A hét eleji szokatlanul nagy lendületet az adta, hogy az amerikai–kínai lehetséges megegyezésről és a kínai árukra kirótt amerikai vámok eltörléséről egyre több szó esik. Bár korábban voltak már hiú remények ezzel kapcsolatban, de most, az amerikai elnökválasztás előtt egy évvel úgy tűnik, Donald Trump is jobban hajlik a megegyezésre, mivel nyilvánvaló, hogy a kereskedelmi háború az amerikai gazdaságra nézve is káros hatásokkal jár.

A hetek óta tartó, trendszerű emelkedés oka leginkább az lehet, hogy az elmúlt időszakban nagy fordulaton esett át az amerikai és az európai jegybankok monetáris politikája: míg az év elején még kamatemelésre lehetett számítani, addig nyár óta mindkét intézmény kamatot csökkentett, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed háromszor is.

Mindemellett a Fed fokozatosan megszünteti a korábbi eszközvásárlási programok során a piacra bocsátott fedezetlen pénz kivonását, az EKB pedig ettől a hónaptól újrakezdi az eszközvásárlást.

Év elején még úgy tűnt, hogy a jegybankok összességében pénzt vonnak ki így a piacról, most pedig már ennek az ellenkezője történik. A piacra érkező pénz pedig helyet keres magának, és nem a fogyasztást élénkíti elsősorban – ami a célja lenne –, hanem hozamot keres, ezért a részvénypiacokra vándorol.