A VKF megkezdte a kétéves bérmegállapodás idei makromutatóinak értékelését

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) megkezdte a kétéves bérmegállapodás idei makromutatóinak értékelését. A munkaadói oldal nem változtatna a 8 százalékos mértéken, a szakszervezetek újra tárgyalnák a megállapodást.

A VKF tavaly decemberi döntése értelmében a minmimálbér és a garantált bérminimum 2019. és 2020. január 1-jétől is 8-8 százalékkal emelkedik, és a VKF a béremeléshez hasonlóan 8 százalékban határozta meg a bérajánlás mértékét is 2019-re és 2020-ra.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke, a VKF munkavállalói oldalának egyik képviselője a VKF szerdai ülését követően az MTI-nek elmondta: a Pénzügyminisztérium (PM) adatai alapján egyértelműen látszik, hogy a gazdasági növekedés, a termelékenység és az infláció idei mértéke együttesen 2,6 százalékos eltérést mutat a megállapodásban rögzítetthez képest, ezért a feleknek újra kell tárgyalniuk a megállapodást.

A munkaadói oldal azonban – hiába változtak kedvezően a makrogazdasági mutatók – jelen állapot szerint ragaszkodik a megkötött megállapodás tartalmi elemeihez, vagyis a 8-8 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emeléshez és a 8 százalékos bérajánláshoz – mondta Mészáros Melinda.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint nehéz a jövő évi bérekről anélkül beszélni, hogy az üzleti-gazdasági környezetet látnák, márpedig a pénzügyi tárca tájékoztatása szerint csak december 20-ra készül el a legújabb 2020-as makrogazdasági előrejelzés, amit egyébként már az egy hónappal korábbi ülésen kértek.

Hozzátette, az sem segített, hogy a kormánytól költségvetési indokokra hivatkozva nemleges válasz érkezett arra a szakszervezetekkel közös kezdeményezésükre, hogy a jövő júliusi 2 százalékos munkáltatói járulékcsökkentést hozzák előre január 1-jére. Ez is a béremelés egyik forrása, jó lenne, ha akkor állna rendelkezésre, amikor meg kell emelni a béreket, nem fél évvel utána – mondta.

Úgy vélte, ezek után nem nagyon maradt mozgástér. Az infláció és a termelékenység feltételezettnél 1,7 százalékkal nagyobb együttes emelkedése pont arra elég, hogy meglegyen a forrása az idei 8 százalékos emelésnek. Amikor ugyanis a megállapodást kötötték, nemzetgazdasági szinten nem volt meg teljesen az ehhez szükséges forrás, a munkáltatói oldal több mint 1 százalékot forrás nélkül vállalt be – tette hozzá.

Ha a 2020-as előrejelzés számaiban nagyon nagy eltérés lesz a megállapodáshoz képest, nyilván módosítani kell – mondta Rolek Ferenc. Hozzátette azonban, hogy nem számít erre, mert nagy eltérés csak akkor következne be, ha sokkal nagyobb inflációval számolnának.