Fél éve, június 3-án indult meg a meglepően magas kamatozású államkötvény, a MÁP Plusz forgalmazása. A lejáratig, öt évig megtartva a papírt 4,95 százalékos hozamhoz jutnak általa a befektetők, egyúttal megszűnt az azóta kibocsátott állampapírok kamata utáni személyi jövedelmadó fizetési kötelezettség, így ez immár nettó hozamnak tekinthető. Az államkötvényt, ahogy minden más, a piacinál magasabb kamatozású állampapírt, csak magánszemélyek vásárolhatják.
A cél az volt, hogy a lakossági megtakarítások nagyobb része finanszírozza közvetlenül az államadósságot, ráadásul a korábbiaknál hosszabb lejáratra. A magas kamat és az öt éves lejárat együtt biztosítja ezt a célt: fél év alatt közel 3 ezermilliárd forint értékben vásárolt a lakosság a kötvényből, és ennek megújításával az államnak értelemszerűen csak 5 évvel később kell foglalkoznia.
A lakosság közvetlen szerepének növelése azért merült fel igényként, mert míg 10 évvel ezelőtt az államadósság több mint felét a külföld finanszírozta, addig most ennek aránya már csak 20 százalék környékén van, így megnövekedett a belföldi megtakarítók szerepe. Ráadásul a lakosságnál indokolatlanul nagy összegű készpénz van, és ennek állampapírba terelése is cél volt.
