Bár ősszel még a dió árának drasztikus emelkedését jósolták ágazati szereplők, a tényleges drágulás elmaradt a várakozásoktól. Sőt, egyes esetekben még a tavalyinál is olcsóbban kapható a karácsonyi édességek egyik fő összetevőjének számító csonthéjas termény. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet piaci árinformációs rendszerének adatai alapján a fővárosi nagybani piacon jelenleg 2800 forint körül van a dióbél ára, egy évvel korábban az árak háromezer forint körül mozogtak.
Néhány hónappal korábban ennél lényegesen drágább volt a termény, augusztus és szeptember környékén 3300 forintot is elkértek egy kiló tisztított dióért az árusok. Ezt azonban késő ősszel jelentősebb áresés követte, majd az elmúlt hetekben ismét enyhe drágulás kezdődött. A fogyasztói piacokon is hasonló folyamat figyelhető meg. A fővárosban 3300-3500 forintért juthatnak dióhoz a vásárlók, vidéken pedig 2800-3700 forint körül alakul egy kiló dióbél ára. A vidéki árak nem sokban különböznek a múlt évitől, a fővárosban ugyanakkor az elmúlt évhez viszonyítva olcsóbb a termény, tavaly nemritkán a négyezer forintot súrolta a dió ára.
Fotó: 123RF
A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács becslése szerint országszerte mintegy 7-7,5 ezer tonna dió termett, ami elmarad az átlagos mennyiségtől. Bár a kisebb hazai diótermés egyértelműen az áremelkedés irányába mutatna, a főszezonban elmaradó drágulás minden bizonnyal a nagyobb mennyiségű importnak tudható be. Hazánkba főként ukrán és román dióbél érkezik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018-ban ez a mennyiség elérte a 632 tonnát, az idén várhatóan ennél magasabb számokat mutat majd a behozatali statisztika.
Az idei, nem túl fényes termés elsősorban a csonthéjas gyümölcs egyik legkomolyabb kártevője, a dióburok-fúrólégy okozta kiesésnek tulajdonítható. A kártevő megállíthatatlanul terjed nyugatról kelet felé, ebben az évben a dunántúli ültetvényeken a fertőzöttség már kritikus szintet ért el. Azokban a gazdaságokban, ahol semmilyen módszerrel nem védekeztek a termelők, a diótermés csaknem 95 százaléka tönkremehetett. Azt a diót ugyanis, amelynek a héjába egyszer belefúr a kártevő, héjas áruként biztosan nem lehet eladni. A tisztított dióbél jelentős része ráadásul nem az ültetvényekről, hanem a különböző, vadon termő, utak melletti fákról kerül a piacra. A Dunántúlon ezeknél a fáknál szinte teljes volt a kiesés, ezeket ugyanis senki nem permetezi, a fúrólégy ellen pedig kizárólag ezzel a módszerrel lehet védekezni.
